| GVH - Gazdasági Versenyhivatal Elemzése |
 |
 |
 |
| Írta: Administrator |
| 2009. október 26. hétfő, 16:11 |
|
A GVH álláspontja a kötelezı eredetiségvizsgálat szabályozásáról, a szabályozás mőködéséről, és a piacról. Vezetői összefoglaló: Az utóbbi években a közbeszéd témájává vált az állam mőködési hatékonyságának alacsony szintje, s annak a versenyképességre gyakorolt negatív hatása. Sokszor fogalmazódik meg az a követelmény, hogy az állami beavatkozások számát csökkenteni, míg a fennmaradó beavatkozások célhoz kötöttségét, arányosságát és hatékonyságát növelni kellene, mert felesleges többletköltségeket okoz a társadalom számára az is, ha az egyébként valamilyen célból jól indokolható állami részvétel túlságosan drága. A teljes cikk letöltése PDF formátumban: Klikk Ide A jobb reguláció igénye, a szabályozás minıségének javítása uniós szinten is megjelenı prioritás, de az OECD is folyamatos erıfeszítéseket tesz ennek érdekében. A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban GVH) sok területen mond véleményt a szabályozások várható versenyhatásairól, adott esetben nem kizárólag a versenyre, hanem a választott szabályozási megoldás fogyasztói jólétre gyakorolt hatásait szem elıtt tartva. A GVH általánosan követett elve, hogy egy-egy versenypártolási feladatnál legalább azonosítsa a vizsgált állami beavatkozás versenyre gyakorolt negatív hatásait és felhívja a döntéshozók figyelmét ezekre. A GVH azonban arra is törekszik, hogy ne csak a versenyre gyakorolt, hanem az egyéb hatásokat is figyelembe véve megállapítsa, vajon a verseny indokolatlan korlátozásáról van-e szó, s azt követıen elérje, hogy a döntéshozók el is fogadják a GVH álláspontját. A GVH a versenypártolás során alapvetıen deregulációs megközelítést alkalmaz, ami abban jut kifejezésre, hogy a GVH a piac mőködésébe történı állami beavatkozást általában is kizárólag piackudarcok esetén tartja elfogadhatónak. Amennyiben egy beavatkozás korlátozza a versenyt, úgy az elfogadhatóságnak az is feltétele, hogy a korlátozás az elérni kívánt céllal arányos legyen, vagyis ne kerüljön sor a verseny indokolatlan korlátozására. A GVH elınyben részesíti a versenyt ösztönzı állami intézkedéseket a verseny hiányának, vagy korlátozott voltának negatív hatásait kezelni kívánó intézkedésekkel szemben, bár ez utóbbiaktól sem zárkózik el akkor, ha társadalmi szempontból nyilvánvalóan nagyobb hasznot lehet felmutatni. Ugyanakkor, a GVH szorgalmazza 2 olyan szabályok megalkotását és állami intézkedések foganatosítását, amelyek a fogyasztókat hivatottak megvédeni a verseny hiányának elınytelen következményeitıl, feltéve, hogy ezek költsége kisebb, mint a megakadályozni kívánt fogyasztói veszteség. A gépjármővek nyilvántartása, annak megbízhatósága, a gépjármővek mőszaki és környezetvédelmi megfelelıségének garantálása, a lopások megelızése érdekében az állam számos kötelezéssel befolyásolja a gépjármő tulajdonosok, üzemeltetık szabad rendelkezési jogát. Az ezekkel kapcsolatos eljárásokat, állam által szervezett és felügyelt szolgáltatásokat a tulajdonosoknak kötelezı igénybe venni, s jellemzıen az állam által meghatározott illetékeket, vagy az utóbbi években inkább igazgatási szolgáltatási díjaknak nevezett díjtételeket megfizetni. Az állam által történı szolgáltatásszervezés következményeként jellemzıen – bizonyos elıre meghatározott követelményeknek megfelelı – kizárólagos vagy különleges jogokat élvezı vállalkozások vesznek részt e szolgáltatások ellátásában. Optimális esetben vagy a kizárólagos, különleges szolgáltatási piacért folyik a verseny, vagy egy elismerési eljárás eredményeként bármely vállalkozás végezhet ilyen szolgáltatásokat, s akkor a piacon folyik – jellemzıen inkább csupán minıségi – verseny. A verseny több módon is torzulhat. Egyik módja, ha az állami szervek a piacért nem versenyeztetnek, hanem anélkül adnak megbízást, kötnek szerzıdéseket. Ugyancsak alacsony hatékonyságot, magasabb díjakat eredményez, ha az állam a kizárólagos vagy különleges jogokat határidı nélkül adja, miközben a vállalkozók által „igényelt” díjakat idırıl-idıre ellenırzés nélkül továbbhárítja a fogyasztókra. Díjemelési igényt indukálhat az is, ha a szolgáltatás-ellátás valamelyik vertikális szintjén – verseny nélkül, vagy látszatversennyel – nélkülözhetetlen eszközzé minısít adott terméket, vagy szolgáltatást, s ezzel biztosít monopolpozíciót egy piaci szereplınek, amely ezt kihasználhatja. Ilyen esetben a szolgáltatás ellátókat kényszeríti arra, hogy adott piaci szereplıtıl vásároljanak ilyen eszközt, szolgáltatást, s ezzel folyamatos szolgáltatási díjemelési nyomást alakít ki. A gépjármővekkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatások területén az elmúlt években számos jogszabály véleményezésben vett részt a GVH, ahol az állam által kialakításra került rendszerekben több ponton elıre is gyanítható volt a nem hatékony végeredményt hozó helyzet kialakulásának lehetısége, s több olyan panasz is érkezett, versenyfelügyeleti eljárás is folyt, amely az ilyen jellegő mőködés jelenségeit és következményeit mutatta1. Ennek egy példája az alábbiakban bemutatásra kerülı, az állam és a piac mőködésének számos torzulását jól reprezentáló eset. A példa egy – sok tekintetben nem a szokásos, a létezı és a vállalkozók által felismert kereslet hatására létrejött, hanem inkább egy állami beavatkozással létrehozott – sajátos piac, a gépjármővek kötelezı eredetiség vizsgálatának piaca. 1 Ezek érintették az eredetvizsgálaton túl, még például a rendszámtábla ellátást, vagy a környezetvédelmi hatósági vizsgálati rendszert is, de több esetben – a közhatalmi döntésekben megjelenı kötelezések, és díjmeghatározás, közfeladat ellátói minıségben követett gyakorlat miatt – versenyfelügyeleti jogkörben nem lehetett fellépni a tapasztalt anomáliák ellen. 3 A gépjármővek eredetiségvizsgálatának célja annak fizikai ellenırzése, hogy azonosak-e az adott gépjármő valóságos paramétereivel annak okmányai és az állami nyilvántartás szerinti adatai, nem történt-e hamisítás, rongálás. Ennek során a vizsgálatot végzı roncsolás-mentes módszerekkel megállapítja, hogy a jármő egyedi azonosító jeleit (különösen alváz-, motor- és rendszámát, színét), s a gépjármőhöz tartozó okiratokat (forgalmi engedély, érvényesítı címke, igazoló lap) nem változtattáke meg szándékos beavatkozással. Ellenırzi továbbá, hogy a jármő és az okiratok adatai a valóságban egyeznek-e, s ezek a központi jármő nyilvántartás adatainak is megfelelnek-e. Az eredetiség vizsgálat alkalmazásának elsıdleges célja az autólopással szerzett gépjármővek új tulajdonoshoz kerülése legalizálásának nehezítése, a lopott gépjármővek forgalomból történı kiszőrése, a lopások megelızése. Bevezetésére, általános kötelezıvé tételére a 90-es évek végén került sor, amikor a gépjármő lopások száma – a 90-es évek közepének 20 ezer feletti számait követıen – még mindig elérte az évi 15-17 ezret, s ez érdemben veszélyeztette az állampolgárok vagyoni biztonságát. Miközben nincs ok megkérdıjelezni azt, hogy a 90-es évek közepén az autólopások nagy száma miatt további állami beavatkozásokra (törzskönyv bevezetése, bőnüldözési módszerek megváltoztatása stb.) volt szükség ahhoz, hogy a bőnözésnek ez a formája csökkenjen, mégis úgy látjuk, hogy az állam által alkalmazott megelızési rendszernek ez az eleme az elmúlt tíz évben, s a jelenben még inkább oly mértékben költségesen mőködött és mőködik, hogy annak érdemi felülvizsgálata indokolt. A kötelezı eredetiség vizsgálati piac esetén már az 1999. évi általános kötelezés bevezetésének, körülményei is ellentmondásosak, s azóta is folyamatosan – a verseny tisztasága, átláthatósága szempontjából különösen – vitatható körülmények között mőködik a tevékenység egésze. Ideértjük az állami szervezeteknek mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban – a piacért folyó verseny visszatérı elmaradását eredményezı – szerepvállalását, valamint a piacon mőködı – ilyen elızmények után sajátos kizárólagos vagy különleges jogosultságokkal rendelkezı, állam által felhatalmazott monopolistaként illetve kartellszerően tevékenykedı – vállalkozások idıszakonként vélelmezhetı vagy kimutathatóan is jogsértı viselkedését. Az állami szervezetek az alábbi fı hibákat követték el2: • Az állami szabályozás – hatásvizsgálat nélkül – vélelmezhetıen túlságosan széles körre, esetenként diszkriminatív módon terjesztette ki az eredetiségvizsgálatra kötelezés körét, így olyankor is felesleges többletköltségeket generál, amikor erre valós indok, tényleges – állami segítséggel elhárítandó – kockázat nincsen. • A területet érintı jogalkotás számos tekintetben a magánpiac szereplıinek érdekei mentén alakult. Például közhatalmi úton is – miniszteri rendelettel – szilárdították meg a magánpiac szereplıinek védett státusát, az indokolatlanul magas – korábban kartellben kialakult – árakat ismertek el igazgatási 2 A GVH ezt az elemzését véleményezésre megküldte a szolgáltatások szervezésében részt vevı állami szervezeteknek, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának és a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Az anyag értékelı megállapításait tekintve e hatóságoktól érdemi cáfolat nem érkezett. 4 szolgáltatási díjakként, ráadásul további díjelemekkel (adminisztrációs költség) növelték meg azokat. • A jogszabályok végrehajtása során, az idırıl idıre más-más szervezet hatáskörébe kerülı feladat ellátását szervezı jogalkalmazók a közbeszerzés elveivel ellentétesen, esetenként – bár felhatalmazással – az általános szabályok kikerülésével jártak el. Mind a létezı elkülönült eredetvizsgálat, mind az integrált – mőszaki vizsgába épített – ellenırzés területén átlátható, nyitott verseny nélkül alakult ki, vált megtámadhatatlanná az egyes szereplık különleges, védett helyzete a piac több szintjén is (vizsgálati technológia, ahhoz szükséges eszközök, szoftver, fıvállalkozók stb.). Ez a helyzet egyes területeken már közel tíz éve áll fenn, s szerzıdésekkel további évekre került kiterjesztésre. • Érdemi költségkontrollra, ár-összehasonlításra, a rendszer értékelésére nem került sor, az állami szervek nem érvényesítenek érzékelhetı hatékonysági kényszert a vállalatok irányába. A költségnövekedést – jellemzıen miniszteri rendeletekkel – akadály nélkül átháríthatják a lakosságra, míg az igénybevétel kötelezı jellege miatt nincs lehetıség annak kikerülésére. • Jelentıs többletköltséggel párhuzamos rendszereket alakított ki az állam. Az eredetvizsgálat területén tevékenykedı vállalkozások maguk is jogsértést követtek. A piacon eredetvizsgálati kijelölést szerzett vállalatok ellen 2002-ben indult versenyfelügyeleti eljárás3 tiltott árkartell miatt. A vizsgálat feltárta, hogy az érintett vállalati kör 1999. elejétıl – az eredetiségvizsgálatra az állammal kötött szerzıdéseik életbe lépésétıl kezdıdıen – árkartellt mőködtettek, megállapították a szolgáltatásaik minimális díjtételeit, egyeztették az árkedvezmény rendszerüket. A GVH megállapította a jogsértést, eltiltotta a vállalatokat a további kartellezéstıl, s bírságot szabott ki. A GVH marasztalását 2006-ban a Fıvárosi Ítélıtábla is helyben hagyta. Tény azonban, hogy a kartellben kialakult árak, igaz, most már szabályozott díjként, a GVH beavatkozása ellenére is fennmaradtak, mert az igazgatási szolgáltatási díjtételek kialakítását nem elızte meg sem újabb – a piacért folytatott – verseny, sem költségvizsgálat, így a jogsértı vállalatok meg tudták tartani mind a korábbi kartellben kialakult extraprofitjukat, mind kivételes pozícióikat. Mindezek következményeként 2008-ban a tulajdonosváltozáshoz kötött eredetvizsgálat költségei már elérhetik a 14-15 milliárd forintot is, miközben tíz év alatt az autólopások száma – más tényezıkkel, különösen az autófinanszírozás átalakulásával, balkáni háborús helyzet megszőntével, és egyéb okokkal is összefüggésben – a 90-es évek második felére jellemzı évi 15-17 ezerrıl az utóbbi évek 7,5-8 ezerre csökkent. Még ha az autólopások számának csökkenését – egyébként megalapozatlanul – teljes egészében az eredetvizsgálat eredményének is tudjuk be, akkor is egyetlen megelızött autólopás becsült – az eredetvizsgálati rendszer mőködésébıl származó – társadalmi ráfordítása mintegy másfélmillió forintra tehetı, míg egy lopott autó integrált vizsgálattal történı kiszőrésének költsége elérheti akár az ötmillió forintot is. 3 VJ-72/2002. számú, a Trans Holding Group Kft., a Metalelektro Kft., az Euro-Mobil Kft., az NJL Kft. és az IHG Rt. ellen tiltott versenykorlátozó megállapodás miatt indult, jogerıs marasztalással, a jogsértéstıl való eltiltással, 27,3 millió forintos bírsággal zárult versenyfelügyeleti eljárás. 5 A Gazdasági Versenyhivatal arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezı eredetvizsgálati rendszer túlságosan sok anomáliával terhelt, s ezen hibák következtében az egyébként legitim célt – a lopott autók kiszőrését, s ezáltal az autólopások megelızését – a társadalom számára egyrészt csupán korlátozottan képes szolgálni, másrészt túlságosan magas költséggel állítja elı. Ebbıl következıen indokolt az állami kötelezés – a tulajdonosváltozáshoz kötött általánosan kötelezı eredetvizsgálat – felülvizsgálatával, a rendszer átalakításával, vagy akár megszüntetésével az állami beavatkozásból fakadó társadalmi költségek csökkentése. A Gazdasági Versenyhivatal érdemi rendszer szintő felülvizsgálatot, az állami rendszerek átláthatóságának, mőködési hatékonyságának jelentıs növelését, szükség esetén pedig deregulációt tart szükségesnek az eredetiség ellenırzés területén, mert a mai rendszer fenntartása a társadalom számára egyértelmően több költséggel jár, mint amekkora haszon származik belıle. Tekintettel arra, hogy a mőszaki és informatikai háttér, a vizsgálati technikák és az eljárások léteznek, és széles körben hozzáférhetıek, nem látjuk akadályát annak, hogy a jövıben ez a szolgáltatás – kisebb társadalmi ráfordítás mellett – valamilyen formában fennmaradjon. Ebben az esetben a jelenlegi vizsgálati, szolgáltatási, igazgatási díjak nagyarányú csökkentése, a jelenlegi piac – ráfordításokban – töredékére történı zsugorítása szükséges ahhoz, hogy a bőnmegelızés, a hiteles gépjármő nyilvántartás indokolható költségei alacsonyabbak legyenek a várható elınyökbıl származó hasznoknál. Valószínőnek tartjuk, hogy az állam által mőködtetett, illetve felügyelt közlekedésigazgatási funkciók integráció révén történı egyszerősítése, több igazgatási és szolgáltatási funkció egyesítése (a gépjármő azonosságának, mőszaki állapotának, a környezetvédelmi megfelelıségének, a tulajdonjogi tisztaságának „egyablakos” ellenırzése) is megoldást jelenthet a kapacitások jobb kihasználása, a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése érdekében, ami aztán megjelenhet a szolgáltatások árainak, az igazgatási szolgáltatási díjaknak az érdemi csökkenésében is. Ezért különösen fontosnak látjuk azt, hogy az állam, mint e szolgáltatások kötelezı elıírója és szervezıje érdemi költségkontrollt gyakoroljon, szigorú árkorlátokat érvényesítsen, vagy pedig ténylegesen is kényszerítse és használja ki a piaci szereplık közötti versenyben meglévı – kivételesen nagynak vélelmezhetı – tartalékokat. Elképzelhetınek tartjuk ugyanakkor – amennyiben az eredetvizsgálati társadalmi ráfordítások szintje bármilyen okból nem lenne csökkenthetı – az eredetiség ellenırzési kötelezettség eltörlésével a szolgáltatás piaci alapokra helyezését akár annak árán is, hogy bizonyos mértékő gépjármőlopás növekedést szenved el a társadalom emiatt. Becsléseink szerint, amennyiben a lopásnövekedés mértéke kisebb lenne évi 4-5 ezernél, akkor a társadalom egésze számára a mérleg valószínősíthetıen pozitív maradna. A jogügyletek biztonságához, kiszámíthatóságához főzıdı érdekek miatt a GVH is úgy véli, hogy nyomós érvek szólnak az állami szerepvállalás hatékonyságának növelése mellett a teljes deregulációval szemben. Ám amennyiben az állam képtelen hatékonyabb módon mőködni, mőködtetni, felügyelni az általa generált piacot, és ennek következtében a társadalom összráfordítása kimutathatóan nagyobb, mint amekkora haszon ebbıl a társadalom számára származik, akkor mégis érdemesebb a piacra bízni ezt a szolgáltatást. 6 1. Az eredetiségvizsgálat gyakorlatának kialakulása és szabályozási háttere A jármő elızetes eredetiségvizsgálata olyan eljárás, melynek célja a jármővek azonosító adatai (motorszám, alváz szám stb.) és a jármő okmányok (forgalmi engedély, törzskönyv) összevetése alapján a jármő valódiságának, önazonosságának megállapítása.4 Számos, a közigazgatási nyilvántartási rendszerben alkalmazott korábbi módszerhez képest annyiban hozott új elemet, hogy ebben az eljárásban nem csupán iratok és nyilvántartott adatok összevetésén alapuló eljárás zajlik, hanem a nyilvántartott adatok, az okmányok és a jármő fizikai összevetése is megtörténik. 1.1 Az eredetiségvizsgálat gyakorlatának kialakulása5 Magyarországon az 1990-es évek elejétıl ugrásszerően megnövekedett a gépjármőlopások száma, amelynek visszaszorítása a hagyományos bőnüldözési eszközökkel nem volt lehetséges. A gépjármővekkel kapcsolatos bőnözés elleni átgondolt, komplex tevékenység 1992-ben kezdıdött el, különbözı eszközök alkalmazásának bevezetésével (pl. a gépjármővek számítógépes nyilvántartásának bevezetése, okmányrendszer korszerősítése). A bevezetett intézkedések következtében idıszakosan csökkent ugyan a gépjármővekkel kapcsolatos bőnözése, de tartós változás nem volt várható. A gépjármővekkel kapcsolatos bőnözés visszaszorítása érdekében hozott intézkedések hatékonyságának vizsgálatát a Kormányzati Ellenırzési Hivatal 1996-ban kezdeményezte. A vizsgálat lezártával hatályba léptették a közúti közlekedés rendırhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII.26.) BM rendeletet, amely 1998. január 1-i hatállyal kötelezıen elrendelte6 a külföldrıl származó jármővek elsı magyarországi forgalomba helyezését megelızıen a jármő jogszerő megszerzésének, valamint – kizárólag okmányokon és adatokon alapuló, ezért megkérdıjelezhetı hasznosságú – származásának igazolását. Használt jármővek esetén – amennyiben a jármő tulajdonosa annak eredetét kétséget kizáróan nem tudja igazolni, vagy a már forgalomba helyezett jármő eredetéhez kétség fért – a rendırhatóság, illetve a közlekedési felügyelet elrendelhette a jármő elızetes mőszaki eredetiség ellenırzését, az eredetiségvizsgálatot, illetve szükséges volt elvégezni az ellenırzést a jármő egyedi azonosítóinak cseréje esetén is. E rendelt alapján rendszeresítették továbbá a jármőkísérı lapot 4 A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 10. pontja szerint. 5 http://www.nyilvantarto.hu/new/kozos/index.php?k=gepjarmu_hu_eredetkialak (letöltés: 2007-12-03) 6 20. § (7) A jármővet - ha e rendelet eltérıen nem rendelkezik - akkor lehet forgalomba helyezni, ha a közlekedési hatóság azt a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a közúti forgalomban való részvételre mőszakilag alkalmasnak minısítette, külföldrıl származó gépjármő esetén a vámhatósági engedélyt az ügyfél bemutatta, ha annak jogszerő megszerzését és származását, valamint a kötelezı felelısségbiztosítás fedezetének meglétét igazolja és a Nyilvántartó regisztrálta. (8) A jármő származását, amennyiben azt Magyarországon még nem helyezték forgalomba - a belföldi gyártónak, importırnek (generálimportırnek), összeépítési engedéllyel rendelkezınek, - a jármő nem kereskedelmi forgalomban történı behozatala esetén annak kell igazolni, aki részére a jármővet vámkezelték. (9) A használt jármő esetén, amennyiben a jármő tulajdonosa annak eredetét kétséget kizáróan nem tudja igazolni, vagy a már forgalomba helyezett jármő eredetéhez kétség fér, a rendırhatóság, illetve a közlekedési felügyelet elrendelheti a jármő elızetes mőszaki eredetiség ellenırzését. A rendırhatóság forgalomba helyezés elıtt a jármő adatait a rendelkezésre álló nyilvántartásokban ellenırzi. A rendırhatóság a külföldrıl származó használt jármő törzskönyvének kiadását az ellenırzés végrehajtásáig, de legfeljebb 6 hónapra felfüggesztheti. (10) A törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását a rendırhatóság megtagadja, ha a jármő tulajdonjogát, eredetét hitelt érdemlıen nem igazolják. 7 (költségvetési forrás hiányában tényleges bevezetésére csak 2001. január 1-jét követıen kerül sor), az új típusú forgalmi engedélyt (tényleges alkalmazására hasonló okok miatt csak 1999. június 1-tıl került sor) is. Az eredetvizsgálatot 1998. január 1-tıl kezdıdıen hatósági határozat alapján rendelték el, amelynek következményeként 1999-re 20 %-kal csökkent a gépjármőlopások száma. 71998. október 1-tıl az eredetiséget a pályázat útján kijelölt szakértıi állomás vizsgálati szakvéleményével kellett igazolni. Az emelkedı számú vizsgáló állomásokhoz rendelték a fokozatosan bıvülı eredetiség vizsgálatra kötelezett gépjármő kategóriákat. Elsıként a használt import gépjármővek ellenırzése területén tették kötelezıvé az eredetiségvizsgálatot (évente 60-70.000 ellenırzés 300-400 állomáson). Majd a használt, exportálási szándékkal vásárolt gépjármővek ellenırzését vezették be. 1999. július 12. napjától a jármővek tulajdonos változásának nyilvántartásba vételéhez általános jelleggel vált kötelezıvé az eredetiségvizsgálat elvégzése oly módon, hogy a jármő mőszaki eredetiségét a pályázat útján kijelölt szakértıi állomás vizsgálati szakvéleményével kellett igazolni.8 A pályázati eljárás alapján – melynek dokumentumai a GVH által folytatott 2002. évi versenyfelügyeleti eljárás9 során a Belügyminisztériumnál már nem voltak fellelhetıek – 5 fıvállalkozó kapott kijelölést az eredetvizsgálat elvégzésére, mely vizsgálatokat azonban nem saját maguk, hanem jellemzıen alvállalkozóik végeztek és végeznek azóta is. 2000. január 1-tıl a kötelezı eredetiségvizsgálat körét – eltörölve a kötelezést az öröklés és az üzembentartó változatlanul maradása, illetve lassú jármővek és azok pótkocsija esetén – szőkítette a miniszteri rendelet. További szőkítés következett be 2001. január 1-tıl, amikor a gazdasági társaságok átalakulása miatti tulajdonosváltozásokat is kivonták a kötelezés alól. 2001. január 1-i hatállyal a közlekedési igazgatási hatósági eljárás a rendırségtıl a körzetközponti települési feladatot ellátó jegyzık által irányított okmányirodákba került. E változás eredményeként a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (továbbiakban BM Központi Hivatal) illetve jelenlegi nevén a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban KEK KH) vette át az eredetiségvizsgálatot végzık tevékenységének felügyeletét. 2001. és 2004. közötti intervallumban az állampolgár és a vizsgáló állomás között létrejött megbízási szerzıdés alapján végezték az eredetvizsgálatot, a vizsgálat megállapításait a „jármőkísérı lapra” vezették rá, amelyet a BM Központi Hivatal forgalmazott szigorú számadásos nyomtatványként. 7 Forrás: Nemzeti Közlekedési Hatóság 8 (13) A közlekedési igazgatási eljárásban a jármő mőszaki eredetiségét a pályázat útján kijelölt szakértıi állomás vizsgálati szakvéleményével kell igazolni: a) külföldrıl behozott használt, továbbá nem a gyártótól, illetve márkakereskedıtıl közvetlenül beszerzett új jármő elsı forgalomba helyezésekor, b) a forgalomból végleg kivont jármővek ismételt forgalomba helyezésekor, c) a kivitel elıtt a Magyarországon már forgalomba helyezett jármővek külföldre történı értékesítése miatt a jármő forgalomból történı kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor, d) a jármőben használt alváz- és/vagy motor beépítésének nyilvántartásba vételekor, e) ha a jármő alváz- és/vagy motorszámában az eredeti állapothoz képest változás észlelhetı, f) a jármő tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor. A nyilvántartásba vételhez olyan szakvélemény fogadható el, amelynek kiállítása óta 30 napnál több nem telt el. 9 VJ-72/2002. számon tiltott versenykorlátozó megállapodás miatt indult, marasztalással zárult versenyfelügyeleti eljárás a Trans Holding Group Kft., a Metalelektro Kft., az Euro-Mobil Kft., az NJL Kft. és az IHG Rt. ellen 8 Bár 2000. január 1-tıl a parlament megalkotta az 1999. évi LXXXIV. törvényt a közúti közlekedési nyilvántartásról, csupán annak 2004-es módosítása (2003. évi XIX. törvény), mely 2004. július 1-én lépett hatályba, adott törvényi megalapozást kötelezı eredetiségvizsgálati rendszerhez. Ekkortól az eredetvizsgálat hatósági eljárássá vált, melyért igazgatási szolgáltatási díjat számít fel a hatóság. A hatósági eljárássá tétellel együtt részletesebben szabályozottá váltak a tevékenység végzésének feltételei, ideértve az ezzel kapcsolatos oktatást és vizsgáztatást is, ugyanakkor szabályozás nélkül maradtak bizonyos olyan kulcselemek (pl. elismert vizsgálati eljárások), amelyek e piac inkumbens vállalatait megkerülhetetlenné teszik az új belépık számára. 2007. májusától az eredetvizsgálati kötelezettség köre tovább bıvült azzal, hogy a kötelezı mőszaki vizsgáztatás rendszerébe is beépítésre került, s így az egyébként tulajdonosváltozás hiánya miatt arra nem kötelezett gépkocsi tulajdonosokat is sújtja ennek többletköltsége. Ezzel párhuzamosan az ezzel kapcsolatos állami kiadások is egyre számosabbak. Az állami szabályozás számos tekintetben egyre drágább és egyre bıvülı piacot generált az elmúlt években. Korábban az eredetvizsgálati szolgáltatások díjait az eredetvizsgálatban résztvevı, arra kijelölt vállalatok – NJL Kft., Metalelektro Kft., Info Holding Group Rt., Euro Mobil Kft., Trans Holding Group Kft. – saját üzleti döntésük eredményeként határozhatták meg. 1999-tıl 2004- ig a szolgáltatási tarifák árkartell következtében alakultak ki, majd 2004-tıl a korábbi árkartellben kialakult árak szintjét figyelembe véve szabályozta a belügyminiszter a hatósági eljárások díjait10 oly módon, hogy további eljárási díj elem – adatlekérdezés díja, „a jármő elızetes eredetiség megállapítását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása” – további többletköltséget generál11. 1.2 Hatályos szabályozás12 A hatályos szabályozás szerint a jármővek elızetes eredetiségvizsgálatának elvégzését a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által kiállított határozattal (hatósági bizonyítvánnyal) kell igazolni. Az elızetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni: • a használt, továbbá a gyártótól származó jármőkísérı lappal nem rendelkezı új jármő, valamint a jármőnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármő, vagy egyéb jármő elsı forgalomba helyezésekor; • a forgalomból végleg kivont jármővek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve forgalomból ideiglenesen kivont jármővek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be; • a kivitel elıtt Magyarországon már forgalomba helyezett jármővek külföldre történı értékesítése miatt a jármő forgalomból történı kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor; • a jármő alvázszámának megváltoztatásával járó mőszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelızıen; • biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármő ismételt forgalomba helyezésekor; 10 A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjakról szóló 29/2004(VI.16.) BM sz. rendelet 3. sz. melléklete http://www.wilu-auto.hu/eredetisegvizsgalat (letöltés: 2008-03-17) 11 Ennek összege 2004-tıl 2 000 Ft, 2007 májusától pedig 2 400 Ft-ra emelkedett. 12 http://www.nyilvantarto.hu/new/kozos/index.php?k=gepjarmu_hu_hatszab (letöltés: 2007-12-03) 9 • a jármő - kivéve a lassú jármővet és a lassú jármő pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor; • ha a közlekedési hatóság a jármő alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel. Az elızetes eredetiségvizsgálat kérelemre, illetve az utolsó pont alapján hivatalból indul. Forgalomba még nem helyezett sérült jármő esetében az elızetes eredetiség ellenırzést a jármő alvázszámának megváltoztatásával járó mőszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje, illetve javítása) és a közlekedési hatóság mőszaki megvizsgálását megelızıen kell kezdeményezni. A külföldrıl belföldi üzemeltetés céljából behozott jármővek esetében az elızetes eredetiségvizsgálatot a származásellenırzés13 eredményérıl szóló határozat jogerıre emelkedését követıen lehet elvégeztetni. A közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelızıen legfeljebb hatvan napon belül elvégzett elızetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidıbe nem számít be az az idı, amíg az eredetiségvizsgálatot követı büntetıeljárás során a jármő lefoglalás miatt a hatóság ırizetében volt. A jármő eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, melynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti. A közlekedési igazgatási hatóság - újabb eredetiségvizsgálat nélkül - a tulajdonos, üzembentartó vagy meghatalmazottja kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból. Az elızetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármő tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha • annak jogalapja öröklés, • annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz, • annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármő valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármő tulajdonosa volt, • a jármő nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerzıdés teljesülésével a jármő tulajdonjogát megszerzi, • annak jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévı jármő egymás közötti tulajdonjog-változás, • annak jogalapja a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel idıpontjában fıtevékenységük szerint gépjármő-kereskedelemre jogosult vállalkozók egymás közötti használt jármő adásvétel, kivéve a rendeltetésszerő használat céljából történı tulajdonszerzést. A muzeális jellegő jármővek forgalomba helyezése és tulajdonjog változása esetén az elızetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban Kknyt.) 2003. évi módosításának eredményeként 2004. július 1-tıl az elızetes eredetiségvizsgálat hatósági hatáskörbe került, amelyet a BM Központi Hivatal hatósági eljárás keretében végez, 13 Errıl bıvebben lásd: http://www.nyilvantarto.hu/new/kozos/index.php?k=gepjarmu_hu_szarmkialak és http://www.nyilvantarto.hu/new/kozos/index.php?k=gepjarmu_hu_szarmhatszab (letöltés: 2007-12-03) 10 amelyhez - a jogszabályi feltételek teljesítéséhez kötött kiválasztási eljárás alapján – vizsgáló állomások közremőködését veszi igénybe. A Kknyt. további módosításának eredményeként a Kknyt. 35. §-a egy új, (5) bekezdéssel egészült ki. A jogszabályhely rendelkezései szerint a 2004. július 1. elıtt elızetes eredetiségvizsgálatot végzı szakértıi állomások, amennyiben írásban vállalják, hogy a 2004. szeptember 1-jéig biztosítják a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelést, tevékenységüket ezen határidıig a korábban alkalmazott technológiai rendben végezhetik. A közúti jármővek elızetes eredetiségvizsgálatában közremőködık képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások mőködési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekrıl szóló 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet mellékletében nevesíti a minısített vizsgálati módszereket és azok tulajdonosait – NJL Kft., Metalelektro Kft., Info Holding Group Rt., Euro Mobil Kft., Trans Holding Group Kft. Ezek azok a vizsgálati módszerek, melyeket az ORFK már korábban auditált, és két társaság (Metalelektro Kft., Euro Mobil Kft.) esetében a módszer közel azonosnak tőnik. Az elızetes eredetiségellenırzés hatósági díjai többször változtak. A 2004-tıl alkalmazott díjak 2007. május 1-tıl megemelésre kerültek. Az emelés mértéke 18 % és 31 % között változott, amely részben annak tudható be, hogy az új díjtáblázatban már csak 500-ra illetve 1000-re kerekíthetı díjtételek szerepelnek, részben a 31 %-os díjnövekedés a különleges pótkocsi vizsgálati díjában következett be, a többi díjtétel emelése 18 % és 24 % között szóródott. 2. A vizsgálatok lefolytatására kötött szerzıdések A BM Központi Hivatal 2004. június 17-én együttmőködési megállapodást kötött a közremőködıkkel14, melynek célja a gépjármővek elızetes eredetiségének hatósági eljárás keretében történı ellenırzésének elvégzése. A BM Központi Hivatallal kötött megállapodás szerint a Közremőködı vállalja, hogy adatfeldolgozóként közremőködik a gépjármővek elızetes eredetiségének hatósági eljárás keretében történı ellenırzésében, ennek keretében ellátja: a) Jármőkategóriánként a kategóriába tartozó jármővek és a jármőkísérı okmány adatainak felvételezése, a minısített vizsgálati módszerek jegyzékében szereplı15 valamelyik elızetes eredetiségvizsgálati módszer alkalmazásával, a jogszabályokban, valamint Mellékletben foglaltaknak megfelelıen. b) A felvételezett adatoknak a jármőnyilvántartás adataival történı egyeztetése, és az adategyeztetés eredményének megállapítása. c) Meghatározott, a vizsgálat során felvételezett adatokat tartalmazó Igazolás kiállítása. d) A felvételezett adatok elektronikus úton történı továbbítása meghatározott módon. e) Elızetes eredetiség ellenırzésért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj befizetésének ellenırzése. 14 A GVH számára a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a Metalelektro Kft-vel kötött szerzıdést küldte meg mintaként. A GVH megállapításai e szerzıdésen alapulnak. 15 A fıszövegben szereplı szöveg, az együttmőködési megállapodás 2005. február 25-ei módosításakor került a szövegbe, a szerzıdés eredeti változatában a következı szerepelt: …, a Mellékletben foglaltaknak megfelelıen, a korábban alkalmazott technikai rendben. Ezen megállapodás tekintetében a korábban alkalmazott technológiai rend alatt az ORFK által 1997. december 16-án lezárult pályázat eredményeként megfelelınek tartott és elfogadott négy vizsgálati technológiának a 2004. július 1-jei verziója értendı. 11 A Közremőködı rendelkezik az autógyárak által kiadott adatbázissal, amely tartalmazza a magyarországi jármőállományt jellemzı jármőtípusok azonosító adatainak elhelyezésére és összetételére vonatkozó információkat, valamint saját jogon, vagy más jogviszony keretében meghatározott vizsgálati technológiával rendelkezik, amely jármőkategóriánként, a kategóriába tartozó jármővek és a jármőkísérı okmány adatainak felvételezése során szükséges. A Közremőködı egyebek mellett az adat-felvételezés során gondoskodik a valós adatok hiteles felvételezésérıl, az adatokat elektronikus úton továbbítja a BM Központi Hivatalhoz. A szerzıdés elsı verziójának hatálya 2004. július 1-tıl 2005. február 28-ig terjedt, amelyet 2005. február 25-ei módosítás során 2005. március 1-tıl 2008. március 1-ig terjedı határozott idıtartamra módosítottak. Az együttmőködési megállapodás 2. módosításakor, 2006. január 13-án, a szerzıdés hatálya 2006. január 16-tól 2011. január 1-ig terjedı határozott idıtartamra változott, amelyet a szerzıdés ezt követı módosítása sem változtatott meg. A felek a szerzıdés részeként jármőkategóriánként maximalizált elszámoló árban állapodtak meg, amelyek a szerzıdés módosításakor változtak. Az elszámoló árakat bemutató táblázat a 2. sz. mellékletben található. 2004. júniusában a BM Központi Hivatal bruttó összegeket állapított meg, majd a Közremőködıkkel kötött szerzıdés 2006. január 13-ai módosításakor az árakat nettó összegre módosította16, (azaz az árak emelése nélkül, a forgalmi adóval való csökkentés történt). A nettó árak 2007. június 6-án ismét módosításra kerültek, amely révén 12 %-kal emelkedett minden jármőkategóriában a maximált nettó elszámoló ár. 3. Az eredetiségvizsgálat által érintett piacokról Az eredetvizsgálati piacot az állam az 1999-ben bevezetett állami kötelezéssel hozta létre arra reagálva, hogy hazánkban az 1990-es évek elejétıl fokozatosan emelkedett a gépkocsi lopások száma. A rendszerváltást követı határnyitással kedvezı vámtételekkel lehetett Magyarország területére hozni és forgalomba helyezni nagy értékő – az akkori gépjármőparkhoz viszonyítva – modernebb gépkocsikat (ekkor terjedt el a hamisszámlás forgalomba helyezés). Gépjármőlopások alakulása Magyarországon 1996-200717 16 Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása miatt került sor a változtatásra. 17 Forrás: ORFK 7 938 7 585 7 869 9 282 8 886 10 962 12 628 17 132 8 354 16 307 15 343 7 498 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Csalás Gépjármő lopások 12 A gépjármő lopások számában azonban 1998 és 2002 között érdemi fordulat következett be (csaknem felére csökkent a lopások száma). Ez a csökkenés vélhetıen egyrészt a bevezetett új intézkedéseknek köszönhetıen (büntetıjogszabályok módosítása, gépjármővek forgalomba helyezésének új rendje, származás ellenırzés, eredetiségvizsgálat, új okmányok – különösen törzskönyv – bevezetése, célzott rendırhatósági intézkedések18), másrészt a társadalom- és gazdaságpolitikai változásokra visszavezethetıen következett be. A jármő tulajdonjogát igazoló törzskönyv kiadása is például 1998. január 1-e vált kötelezıvé. A rendırhatóság a jármő elsı forgalomba helyezése során annak adja ki a törzskönyvek, aki a jármő tulajdonjogát igazolja. A jármő tulajdonosváltása esetén a változásnak a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban történı átvezetése csak az elızı törzskönyv bemutatásával, annak bevonását követıen történhet meg. A rendelet hatálybalépése elıtt forgalomba helyezett gépkocsik esetén vagy kérelemre, vagy az elsı rendırhatósági intézkedést igénylı esetnél – különösen tulajdonosváltozáskor, vagy mőszaki vizsga megújításakor – kellett törzskönyvvel ellátni a régebbi jármőveket. Mivel a törzskönyv a jármő közúti forgalomban való részvételének nem feltétele, így vélelmezhetı, hogy lopás esetén a gépjármő forgalomba helyezése törzskönyv nélkül ugyanúgy kevéssé lehetséges, mint eredetvizsgálat nélkül. Tekintettel arra, hogy a régebbi gépjármővek törzskönyv nélkül 2001. január 1-tıl már nem maradhattak forgalomban, e három év során pedig a gépjármővek átestek vagy mőszaki vizsgán, vagy tulajdonosváltozáson, a lopások csökkenése irányába hatott ez az intézkedés is. A gépjármőlopások számának visszaesése annak ellenére történt, hogy az országos közútigépállomány (személygépkocsi, autóbusz, motorkerékpár, tehergépkocsi, vontató) száma évrılévre 10%-ot meghaladóan emelkedik, 2007. évben elérte a 3,6 millió darabot, és ezen belül a személygépkocsik száma kicsivel meghaladta a 3,0 milliót. Így a gépjármő lopások aránya 2007-ben 0,2%-ra csökkent az összes közútigép-állomány arányában (2002-ben ez az arány 0,27% volt). Az utóbbi években azonban átalakult a gépjármőbőnözés szerkezete a magyar és nemzetközi viszonylatban (Csehország, Szlovákia) egyaránt, és mindinkább teret hódítanak a finanszírozási csalással kapcsolatos elkövetési módok, amelyen belül terjed az úgynevezett lízingcsalásos módszer.19 Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt öt évben közel megötszörözıdött a gépjármő finanszírozási csalások száma, miközben érezhetıen kevesebb az autólopás. A lízingcégek az elmúlt két évben csaknem háromezer gépjármővel kapcsolatos feljelentést tettek, a kintlévıség értéke ötmilliárd forint volt. A tönkrement cégek, illetve a fiktív gépkocsik felhasználásával elkövetett lízingcsalások, a gépjármő értékével – például önerıvel – kapcsolatos csalások esetében a csalók azzal a céllal keresik meg a finanszírozó cégeket, hogy a lízingelt, vagy kölcsönre vett autót eladják, vagy a folyósított összeget egyszerően ellopják.20 A lízingcsalásos bőncselekmények ellen a Lízingszövetség szerint három területen kell fellépni: Meg kell elızni a lízingcsalásokat, és támogatni kell az ügyfelek tudatos hiteldöntéseit, de szükség lenne az ügyfél által adott keresetigazolás ellenırizhetıségére is. 18 Budapesten például, ahol a legnagyobb arányú volt az autólopások száma, 1999-ben hozták létre a Gepárd csoportot erre a célra. 19 A módszernek köszönhetıen az „eltulajdonított” jármővek a lopási statisztikában jelennek meg, bár valójában lopás nem történt, hanem a hitelre vásárolt jármővet a tulajdonos, illetve megbízója külföldön értékesíti, majd a hatóságnál valótlan tartalmú feljelentést tesz lopás miatt. Ezekben az esetekben csak a felderítéskor állapítható meg a csalás, mellyel változhat a statisztika. Az alábbi statisztikai adatok is ezt támasztják alá. 20 http://index.hu/gazdasag/magyar/lizing080415/ 13 Szükség van a zálogjogi nyilvántartás szabályainak módosítására, hiszen a jelenlegi rendszerben semmi nem védi a hitelezıt: ha a cég tönkremegy, a lízingelt gépjármő bekerül a végrehajtási vagyonba és elárverezik. Meg kellene teremteni annak lehetıségét, hogy a gépjármőt érintı teher, elidegenítési tilalom bekerülhessen a gépjármő nyilvántartásba, s annak okmányaiba is. Ugyancsak szeretnék elérni, hogy a kereskedık által adott kedvezményekkel a hitelezı tisztában legyen (a tényleges eladási árat szeretnék figyelembe venni a lízingnél, nem pedig a kereskedelmi kedvezményt figyelmen kívül hagyó – „bruttó” – árat). Magyarországgal párhuzamosan az EU országaiban is jelentısen csökkent a gépjármő lopások száma, míg 1999. évben 1.285.905 esetet regisztráltak, addig 2006-ban már csak 893 181 lopási eset történt.21 Gépjármőlopások száma az EU országaiban 2006-ban22 A csökkenés üteme azonban hazánkban az EU viszonylatánál kedvezıbben alakult, mivel a hét éves periódus alatt 40,7%-kal csökkent az esetek száma, miközben az EU statisztika 30,5%-os csökkenést regisztrált. Általánosan csökkenı tendencia figyelhetı meg a gépjármő lopások számában annak ellenére, hogy bár alkalmaznak más országokban23 is elızetes 21 Forrás: ORFK; A számok csak az esetek elıfordulásának volumenét érzékeltetik, mivel az adatszolgáltató államok információi nem egységesek (a gépjármőlopás tagállamonként eltérı definíciója, az eltulajdonítás eseteinek gépjármő kategóriák szerinti eltérı lebontása miatt). 22 Forrás: ORFK 23 Például a környezı országok közül Szlovákiában az importált jármőveknél 2008. január 1-tıl kötelezı az eredetiségvizsgálat, illetve információink szerint Romániában és Lengyelországban is alkalmazzák az eljárást. 5 625 16 347 5 884 599 23 300 4 657 762 10 181 177 033 29 717 7 498 10 342 222 740 2 022 3 514 204 595 35 828 1 341 4 791 982 65 048 31 799 18 161 214 211 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 Ausztria Belgium Luxemburg Hollandia 14 eredetiségvizsgálatot, azonban nem mondható el, hogy ezen gyakorlat alkalmazása általános, Európára kiterjedı volna. Az eredetvizsgálati piac mérete 1999-tıl némileg szőkült néhány mentesség (öröklés, jogutódlás, állami szervek egymás közötti tulajdonosváltozása) alkalmazása miatt, de 2007-ben ismét nagyobb növekedés következett be, amikor az elmúlt nyolc évben tulajdonosváltozáson át nem esett idıs autók is – a kötelezı mőszaki vizsga díját megnövelı 7 200 Ft „integrált vizsgálati pótdíj” megfizetése mellett – a külön kötelezés hatálya alá kerültek. 2006. január elsejétıl24 a közigazgatásban új informatikai alkalmazások bevezetésével az addigi fıvállalkozók státusza megváltozott. Nem az eredetvizsgálatot végzık minısítik ettıl fogva a gépjármőveket, mivel az eljárás során csupán technikai közremőködıkké váltak, akik az adatok felvételéig és a központi adatnyilvántartó hivatalba való továbbításáig vesznek részt az eljárásban. Ezt követıen az adatfeldolgozás a hivatalban történik, ahol a hatósági adatokkal való összevetést követıen (pl.: a körözött jármővekrıl való nyilvántartás, stb.) képezik a határozatot az ügyfelek számára, melyet vagy a postán keresztül vagy az okmányirodában kapnak meg az ügyfelek. 2007. év során az állam egyszeri összegként mintegy 3,25 milliárd forintot fizetett ki az informatikai rendszer fejlesztésére. Ennek az állami rendszernek a használatáért továbbá eljárási díjakat fizetnek az igénybevevık is, hiszen minden egyes adatlekérdezéseknek is külön tarifája van25. A technológia birtokosai az eredeti – 1997-ben elismert – fıvállalkozók maradtak. Miniszteri rendelet garantálja a piac korlátozott megtámadhatóságát a technológiák területén. 26 Csak és kizárólag az ı eljárásaikat használhatják a független piaci szereplık is az eredetvizsgálat során, s emellett nem létezik olyan folyamatosan mőködı jogi eljárás, akkreditáció, amellyel – esetlegesen – újabb piaci szereplık, más – elismert – olcsóbb technológiát alakíthatnának ki, fogadtathatnának el. Bár a jogszabály a szerint a Hivatal háromévente pályázatot ír ki a témában, ilyenre nem került sor. E társaságokon kívül további 13 társaság végez eredetiségvizsgálatot, akik mind a technológiabirtokosokkal, mind a BM Központi Hivatallal szerzıdéses kapcsolatban állnak. A központi adatnyilvántartó hivatallal tehát 18 társaság áll szerzıdéses kapcsolatban, ahol a vállalkozásokról, valamint a vizsgálatot végzı munkatársaikról is nyilvántartást vezetnek. A vizsgálatot végzı személyek munkavállalói a hivatal által megszabott vizsgázási kötelezettségeik teljesítése után láthatják el a feladatot. Az eredetvizsgálat fenntartása érdekében külön oktatási piacot is generált az állami szabályozás, tekintettel arra, hogy a jogszabály szerint az eredetvizsgálatot – a jogszabály hatálybalépésekor már e tevékenységet végzı öt vállalkozás alvállalkozói kivételével, akik mentességet kaptak – csak vizsgázott vizsgálók és adminisztrátorok végezhetik. A vállalkozások változó telephelyszámon végzik a tevékenységet. A fent nevesített társaságok számos telephellyel rendelkeznek27, míg a további társaságok kevesebbel. 24 A KEK KH-ból származó információk alapján. 25 A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet szerint egyedi adatok lekérdezése tételenként 420 Ft, de legalább 1 250 Ft. Ezzel a díjtétellel számolva éves szinten mindegy 600 ezer eredetvizsgálat lekérdezése is mintegy 750 millió forintot tesz ki. 26 A közúti jármővek elızetes eredetiségvizsgálatában közremőködık képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások mőködési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekrıl szóló 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet 18. § (1) bekezdése 27 A GVH által folytatott versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált idıszakban (2001-ben) például mintegy 740 állomáson történt meg mintegy évi fél milliós nagyságrendő eredetvizsgálat. Egy állomásra abban az idıszakban 3,1 vizsgálat jutott munkanaponként, ami nyilvánvalóan nagy kapacitás kihasználatlanságra utal. 15 A táblázatból is jól látható, hogy a technológiabirtokosok a piac közel egészét uralják. A nemtechnológiabirtokos társaságok 2004. nyarán pályáztatás során jelentkezhettek a vizsgálat végzésére, addig a technológiabirtokosok alvállalkozóiként voltak jelen a piacon. Az eredetiségvizsgálatot végzı vállalkozások Magyarországon28 Eredetiség vizsgálóként elvégzett vizsgálatok Összesen elvégzett vizsgálatok száma: 2004.07 - 2007.10 Vizsgáló vállalkozás darab Százalékban kifejezve NJL Kft. 349 842 17,46% Euro Mobil Kft. 168 497 8,41% Info Holding Group Rt. 371 825 18,55% Trans Holding Group Kft. 492 610 24,58% Metalelektro Kft. 562 850 28,08% 97,08% Magyar Autóklub 20 315 1,01% Temesvári és T Kft. 1 383 0,07% Generál Kft. 1 081 0,05% Postaautó Tisza Zrt. 15 542 0,78% Postaautó Duna Zrt. 4 832 0,24% St. Christofer-2 Kft. 1 641 0,08% Kállainé és T. Bt 660 0,03% Szerényi József 1 360 0,07% Fedor Kft. 3 775 0,19% Sárospataki Autó Kft. 1 172 0,06% Nívó Mobil Kft. 1 972 0,10% Carace Autotech. Kft. 2 219 0,11% Metall-Elektronic X-IM Kft. 2 646 0,13% 2,92% Összesen: 2 004 222 100,00% 100,00% 2004. év nyara – az eredetvizsgálat hatósági eljárássá tétele – óta, 2008. július végéig mintegy 39,57 milliárd forintot költöttek az autótulajdonosok az eredetvizsgálatok elvégeztetésére. Ma már az ellenırzések havi átlagos ráfordítása 1 milliárd forintra tehetı. Ezen felül jelentkeznek még az adatok lekérdezésére, valamint az igazolások kiállítására fizetendı külön adminisztrációs költségek. Évente legalább 600 ezer vizsgálatot végeznek, s az utóbbi idıszak adatai szerint is a havi esetszám rendszeresen meghaladja az 50 ezret. Ezzel szemben elenyészı az az esetszám, amikor a vizsgálatok során lopott, körözött autót találnak, egyes vélemények szerint ez valószínőleg a rendszer hatékonyságának tudható be, ugyanis zárt hatósági rendszert alkotnak a vámhivatal adatállományával, így a határon végzett vizsgálatokkor is megjelennek az erre vonatkozó adatok. Érdemi – szám szerinti – információk nem kerültek nyilvánosságra az eredetvizsgálat során kiszőrt lopott autók számáról. Ellenben más módszerrel – például lényegesen kevesebb ráfordítással mőködı számítógépes rendszámfelismerı-rendszerrel (Zsaru Civil Autókeresı Rendszer – „Zsaru-CAR) felszerelt mobil egységek – az elmúlt hét évben 2 458 bőnügyi szempontból érintett gépkocsi lefoglalását kezdeményezték a hatóságoknál, amibıl 915 volt a lopott.29 28 Forrás: KEK KH adatnyilvántartása 29 Forrás: Zsaru, 2007/13. 6-11. és 27. o. 16 A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. tv. 2004. július 1-étıl minısítette hatósági tevékenységgé az eredetiségvizsgálatot és vezette be annak hatósági díját. A mőködtetéshez szükséges elızetes eredetiségvizsgálat nyilvántartásának elkészítését többfordulós, sok kérdést felvetı közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapta meg a jelenlegi szolgáltató. A KEK KH jogelıdje a BM Központi Hivatal az eredetiségvizsgálati nyilvántartás kialakítására három beszerzési eljárást indított. Az elsı, „a jármő elızetes eredetvizsgálati módszereket támogató, 1 db technológiacsomag kiválasztása, a technológiát támogató informatikai rendszer kialakítása és annak hivatali környezetbe installálása” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás megindítására 2004. január 23-án került sor. A közbeszerzési eljárásban három ajánlattevı nyújtotta be ajánlatát, amelyek egyike, a Trans Holding Group Kft. a Közbeszerzési Döntıbizottságnál jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A Döntıbizottság 2004. május 7-én hozta meg határozatát, amelyben értékelési szempontokra és a késedelmes ajánlattevıi válaszokra vonatkozó kifogásnak helyt adott, de minden más tekintetben a jogorvoslati kérelmet elutasította. A határozat alapján a BM Központi Hivatal az eljárást a kifogásolt részek korrigálásával folytathatta volna. A BM Központi Hivatal elmondása szerint azt mérlegelte, hogy a kialakult körülmények között már nem biztosítható az eljárás folytatásával az eredeti cél elérése, nevezetesen, hogy a törvényi határidıre rendelkezésre álljon a szükséges technológiai csomag és a hatóság tevékenységét támogató informatikai rendszer, ezért a Közbeszerzési törvényben biztosított jogával élve (Közbeszerzésekrıl szóló 1995. évi XL. törvény 48. § (2) bekezdése alapján) 2004. május 20-án ajánlati felhívását visszavonta. Így bár a Közbeszerzési Döntıbizottság megbírságolta a BM Központi Hivatalt, az eljárás végül eredményt nem hozott30. A második nyílt közbeszerzési eljárás megindítására 2004. novemberében került sor az „eredetiségvizsgálatot támogató központi informatikai rendszer fejlesztése” tárgyban. A közbeszerzési ajánlatban négy ajánlattevı nyújtotta be ajánlatát: a GS Magyarország Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft., az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt., a Getronics Magyarország Kft. és a Ramsys Vagyonkezelı és Tanácsadó Rt. közös ajánlattevık, valamint az Euromacc Adatfeldolgozó és Szolgáltató Kft. A közbeszerzési eljárás bírálati szempontja a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Kbt.) 57. § (2) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelınyösebb ajánlat volt. A bírálati szempontok alapján az összességében legelınyösebb ajánlatot a BM Központi Hivatal számára az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. tette. Az eljárásban nyertes ajánlattevı által kért ellenszolgáltatás összege azonban (nettó 5,89 Mrd Ft) meghaladta a BM Központi Hivatal kötelezettségvállalási képességét, ezért a Kbt. 92.§ c) pontja alapján az eljárás eredménytelenül zárult31. A fentiek alapján a második pályázat is eredménytelenül lett lezárva. Az eljárás lezárását követıen a KEK EH elmondása szerint az eredetiségvizsgálati nyilvántartással kapcsolatban „olyan mőszaki, szakmai feltételek kerültek a megvalósítás látókörébe”, amely indokolta az államtitkot, vagy szolgálati titkot, illetıleg alapvetı biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeket érintı vagy különleges biztonsági intézkedést igénylı beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Külön rendelet) alkalmazását. Az MK OGY Nemzetbizottsági Bizottsága a 2005. március 23-i bizottsági ülésén az Nbb-53/4/2005-2 számon döntött a „gépjármővek hatósági eredetiségvizsgálatát támogató központi informatikai rendszer fejlesztése és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyú eljárás esetében a Kbt. alkalmazása alóli mentesítésrıl. A harmadik beszerzési eljárást a BM Központi Hivatal már a Külön rendelet szabályainak megfelelıen folytatta le. A beszerzési eljárásban két ajánlattevı nyújtott be ajánlatot: az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. És a Budapest Mikroelektronika Rt. A beszerzési eljárásban benyújtott ajánlatokat a BM Központi Hivatal az összességében legelınyösebb bírálati szempont alapján bírálta el. Az eljárás nyertes ajánlattevıje az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. a 30 Ld. Közbeszerzési Döntıbizottság 4720/2004. számú határozata "a jármő elızetes eredetiségvizsgálati módszereket támogató, 1 db technológiacsomag kiválasztása, a technológiát támogató informatikai rendszer kialakítása és annak hivatali környezetbe történı installálása" címén kiírt pályázatban elkövetett jogsértésrıl. 31 Az eljárás eredményérıl a hirdetmény a Közbeszerzési Értesítı 9. számában (2005. 01.24. ikt.szám: 0378/2005) jelent meg. 17 korábbi eljáráshoz képest jelentıs, nettó 2,3 Mrd Ft-tal kedvezıbb kereskedelmi ajánlatot (nettó 3,68 Mrd Ft) nyújtott be, míg a Bp. Mikroelektronika Rt. 4,4 Mrd. Ft-os kereskedelmi ajánlatot tett. Így végül az Eclipse került ki gyıztesen az informatikai megoldásért folyó versenybıl. A GVH elıtt nem ismertek azok a sajátos „mőszaki, szakmai feltételek”, amely miatt a közbeszerzési törvény általános szabályainak alkalmazására végül az informatikai beszerzés során nem kerül sor. Megjegyzendı még, hogy az eredetvizsgálók és a BM Központi Hivatala között már a korábbi években is létezett on-line informatikai kapcsolat, így vélelmezhetı, hogy a rendszer újjászervezésére lehetett volna olcsóbb megoldást is találni. Ugyancsak nem ismert a GVH elıtt, hogy az informatikai rendszert érintı pályáztatás mennyiben befolyásolta magát az eredetvizsgálati technológiák kiválasztását, és a szolgáltatást végzı vállalkozások közötti lehetséges versenyt. A GVH-nak nincs információja arról, hogy miért maradhatott el a közbeszerzés magának az eredetvizsgálatnak a területén. Nyilvánvaló azonban, hogy a verseny elhagyása növeli annak a veszélyét, hogy – különösen, ha a nagyobb beszerzési költségeket a szolgáltatás igénybevételének kötelezı jellege folytán akadálytalanul lehet áthárítani a fogyasztókra – túlzott árak alakuljanak ki. 4. Integrált vizsgálat A közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításával, (amely módosítást a 19/2006. (IV. 19.) GKM rendelet tartalmazza), 2007. május 1-jétıl megváltoztatták a gépjármővek és pótkocsik idıszakos mőszaki vizsgálatának rendjét. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban GKM) a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szakmai szempontokra hivatkozva a vizsgáztatás technológiájába integráltan új vizsgálati elemeket vezetett be, amelyek lehetıvé teszik a jármő egyedi azonosítóinak, mőszaki adatainak, okmányainak, valamint a jármőnyilvántartás adatainak mélyebb elemzését, hitelességének ellenırzését.32 A 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. mellékletének 2.1.3. pontja már nevesíti, hogy a mőszaki vizsgálat során a vizsgált jármőre vonatkozó valamely okmányban (engedély, mőbizonylat, igazolólap stb.) rögzített adatot össze kell vetni a jármő vonatkozó adatával, jellemzıjével, tényleges állapotával. A rendelet módosítása csupán annyiban különbözik a fentiektıl, hogy jármő gyári azonosító jeleinek ellenırzése mellett, mindezen adattartalmat a jármőnyilvántartás adataival összeveti. A GKM azzal indokolja a jogszabály módosítást, hogy ezzel kívánja a gépjármő-nyilvántartás hiányait pótolni, az adataik közhitelességét javítani, a gépjármőbőnözést visszaszorítani és a visszaélések számát csökkenteni. Az idıszakos mőszaki vizsga továbbra is az integrált vizsgálat mellızésével végezhetı, amennyiben a vizsgált jármővön korábban már végeztek elızetes eredetiségvizsgálatot. Ennek tényét a vizsga megkezdésekor a központi eredetiségvizsgálati nyilvántartás útján informatikai eszközökkel ellenırzik. A rendszer vizsgálja továbbá, hogy a jármő rendszáma, alvázszáma vagy jármőokmány száma alapján szerepel-e a körözési adatbázisban. Az azonosító jelzések meghamisításának az integrált vizsgálat elvégzése során felmerülı gyanúja esetén a gépkocsi elızetes eredetiségvizsgálatát kezdeményezik, maguk nem végzik el azt. Ha az integrált vizsgálattal történı ellenırzés alapján bőncselekmény elkövetése valószínősíthetı, akkor a további eljárásba a rendırséget is bevonják. 32 Forrás: http://www.gkm.gov.hu/print/sajtoszoba/sajtoanyagok/2007/07aprilis/integ_vizsg.html 18 Az integrált vizsgálat e szabályozás szerint nem helyettesíti az elızetes eredetiségvizsgálatot, mivel annak meghatározott célja, hogy egy adás-vétel esetén vizsgálja és igazolja a ténylegesen megvételre kerülı jármő és annak nyilvántartott adatai közti hiteles kapcsolatot. Ugyanakkor eszközeit, technikai és technológiai elemeit tekintve hasonló vizsgálatról, sok szempontból párhuzamos tevékenység végzésérıl van szó. Így kerülhet sor arra, hogy az integrált vizsgálat esetében feltárt adat „nemegyezıség” következtében eredetiségvizsgálat kerül elrendelésre (mindkét vizsgálatra kiszabott díjak megfizetése mellett). Miközben tehát a rendelet szerint „az integrált vizsgálat részletes technológiáját a Közlekedési Fıfelügyelet a külön jogszabályban meghatározott elızetes eredetiségvizsgálati módszerek közül – a biztonsági követelményekre tekintettel – választja ki és adaptálja (integrált vizsgálati technológia)”, ezt a megoldást jogilag nem tették egyenértékővé. A használt autók piacán elég nagy gyakorisággal fordul elı az az eladói viselkedés, hogy a mőszaki vizsgát követıen értékesíti a tulajdonos a gépkocsiját. Az integrált vizsga – amennyiben az az autó eredetének igazolására is alkalmas – ösztönzést és biztonságot is garantálhatott volna a vevık számára, egyúttal az elkülönült vizsgálatot – magasabb költségével együtt – szükségtelenné tehette volna. Ezt azonban nem teszi lehetıvé a jelenlegi szabályozás. Így aztán jelentıs többletköltségek merülnek fel mind az állampolgárok számára, mind a mőszaki vizsgáló állomásokon33 az integrált vizsgáztatás követelményeinek való megfelelés miatt (pl. informatikai csatlakozás az adatbázishoz, adatlekérdezés, eljárási technológia beszerzése és alkalmazása), miközben ezek eredményei szinte teljességgel – a nyilvántartott adatok valódiság ellenırzését leszámítva – haszontalanok. Ezt a vizsgálatot ugyanis olyan autóknál kell elvégezni, amelyek 1999 óta nem estek át eredetiség vizsgálaton (mert nem volt tulajdonosváltásuk), s amennyiben ezekrıl kiderül a tisztázatlan eredet, a lopás valószínősége, akkor is régen elévült bőncselekményekrıl van szó.34 Mindebbıl következıen az integrált vizsgálatra kötelezés esetén is megállapítható, hogy a jelenlegi túlzott költséggel (az általunk becsült ráfordítás elérheti az 5-6 milliárd forintot) járó – ebbıl következıen kevéssé hatékony – ellenırzési eszközt és rendszert alakított ki a szabályozó. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban NKH) úgy nyilatkozott, hogy a szükséges informatikai fejlesztéseket a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján kezdeményezte. A jelenleg fejlesztés alatt álló Közúti Központi Információs Rendszer (KÖKIR) teljes körő megvalósítása érdekében az NHK sem a Kbt., hanem a Külön rendelet szabályai szerint végzi a pályáztatásait. A GVH információi szerint az NKH az integrált vizsgálati tevékenység körében a mőködtetéshez szükséges szoftver, valamint a bevezetéshez szükséges oktatás és képzés kialakítására, elvégzésére egy vállalkozást 35 választott ki. Az informatikai szolgáltató az Eclipse Rt. Ezzel az NKH is ugyanazt a piaci szereplıt hozta monopolhelyzetbe, mint a KEK KH. 33 A kijelölt mőszaki állomások mintegy 6-700-as száma meghaladhatja még az eredetvizsgáló állomások számát is. 2007-ben a kombinált mőszaki vizsgára történı átállás költségei egyes sajtóértesülések szerint meghaladták az állomásonkénti 1-1,5 millió forintot, így a mőszaki állomások egyszeri ráfordítása is mintegy 1 milliárd forintra becsülhetı. A hatóság becslése szerint a mintegy 3,3 milliós gépjármőpark 10-20 százalékát érintheti az integrált vizsgálati kötelezettség, aminek többletráfordítása így elérheti a 3-4 milliárd forintot. 34 A NKH honlapján közzétett tájékoztató szerint (http://www.nkh.hu/content/view/4380/5326/) az elsı néhány hét alatti eredmény az alábbi: „2007. májusában a mőszaki vizsgára jelentkezett 133 ezer gépjármő 11,5%-ánál kellett integrált vizsgálatot végeznünk, ezek közül 99 gépjármővet utasítottunk eredetvizsgálatra, mivel nem volt hitelt érdemlıen megállapítható a gépjármő elsıdleges azonosítóinak eredetisége; ebbıl 20 gépjármő szerepelt a körözési nyilvántartásban, ami azt jelenti, hogy minden munkanapon kiszőrésre kerül egy-egy körözött jármő.” 35 A használt vizsgálati technológiában kizárólagos helyzetet élvezı Trans Holding Plus Kft.-nek 100%-s tulajdonosa a Trans Holding Group Kft., mely egyike az öt elfogadott eredetiségvizsgálati technológiával rendelkezı cégnek. E – különbözı szolgáltatásokat mintegy monopóliumként nyújtó – cégek között az információk szerint tulajdonosi és egyéb üzleti kapcsolatok is vannak. 19 Versenyszempontból kifogásolható továbbá, hogy nem indokolhatóan • A kijelölt vizsgaállomások számára - az elıírt fémszerkezet vizsgálatokhoz - az NKH körlevele alapján, egyetlen vállalkozás36 ajánlatában szereplı eszköz használatát javasolja az integrált vizsgálat protokolljának végrehajtásához, amely protokollt is maga az érintett vállalkozás érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás37 készítette. • E vállalkozás magát az NKH kizárólagos szállítójának tünteti fel, • E vállalkozás – feltehetıen az érdekvédelmi szervezetek nyomására – korábban a vizsgálati eszközökre vonatkozó ajánlatát mintegy 30% volt képes csökkenteni és hasonló díjelengedés történt az oktatási költségek esetében is. Ez önmagában is az árak extra magas profittartalmára utal. 5. A GVH szempontjai A Gazdasági Versenyhivatal 2002-2003-ban versenykorlátozó megállapodás miatt versenyfelügyeleti eljárást folytatott le a jelenleg is legnagyobb piaci szereplık ellen. A vizsgálat során bizonyítható volt, hogy az eredetvizsgálati kötelezettség kötelezıvé tétele elıtti hónapokban, 1999 elején a hatósággal kötött szerzıdések életbe lépésétıl kezdıdıen kartell megállapodás alapján kialakított árakat alkalmaztak a vizsgáló állomások, mely kartell létrehozásában a vizsgálatra kijelölt vállalatok vettek részt. A megállapodás kiterjedt a minimális vizsgálati díjakra, valamint az adható árkedvezmény rendszerére. A tényleges vizsgálatokat végzı alvállalkozókat kötelezték a megállapodás szerinti díjak alkalmazására. Az 1999-es megállapodás késıbb, 2001-ben megújításra került oly módon, hogy az a minimális díjak növekedését eredményezte. A THG és az IHG – a megállapodás szerinti díjakhoz képest is – további díjemelést hajtott végre. Ebben az eljárásban megállapításra került a tiltott árkartell, amelyben az érintett cégeket a GVH 27,3 millió forintos bírságra sújtotta, és eltiltotta a további jogsértéstıl38. Egyúttal kitért a Versenytanács arra is, hogy – tekintettel arra, hogy ebben az esetben az állampolgárok által kötelezıen igénybe veendı szolgáltatatásról van szó, ami miatt a keresleti árrugalmasságot gyakorlatilag nullával egyenlı – mindenképpen szükségesnek látszik valamilyen hatósági szabályozás. Önmagában tehát a GVH – az autók mőszaki vizsgáztatásához hasonló jellegő szolgáltatási helyzet miatt – nem tartotta már akkor sem indokolatlannak a szolgáltatási tarifák hatósági szabályozását. 2004. év folyamán az eredetvizsgálati eljárás hatósági eljárássá tétele megtörtént. Ekkor azonban az eredetvizsgálati szolgáltatást végzı vállalkozások körében elmaradt a piacért történı versenyeztetés, s a korábbi kartellben kialakult árak – érdemi jogszabály elıkészítés, költségvizsgálat és ár-összehasonlítás nélkül – váltak a hatósági eljárási díjak megállapításának alapjává oly módon, hogy míg korábban a kartell tagjai az idısebb autókra – egyes esetekben akár 50%-os – díjkedvezményt is adtak, a hatósági díjassá tétel során ez az árkedvezmény is eltőnt. Jellemzı, hogy a lényegesen magasabb költségtartalmú mőszaki vizsgáztatás vizsgadíjai alig haladják meg az eredetvizsgálati díjakat. Az elmaradt versenyeztetési eljárás lefolytatására azóta sem került sor, így az irreális szolgáltatási díjak nemhogy fennmaradtak, de 2007-ben még tovább nıttek. Ugyancsak fennmaradt az a helyzet, hogy a hatóság – bár a tényleges vizsgálatot az eredetvizsgáló állomások végzik – nem az állomásokkal köt szerzıdést a szolgáltatási tevékenység 36 A Trans Holding Group Kft./Trans Holding Plus Kft. 37 A Trans Holding Plus Kft 38 A Trans Holding Group 3,5, a Metalelekro 8,5, az Euro-Mobil 5,3, az NJL 9, az IHG-Info Holding 1 millió forint bírságot kapott. 20 elvégzésére, hanem közbeesı „fıvállalkozókon” keresztül. Megjegyzendı, hogy a gépjármő mőszaki vizsga állomásoknál ilyen köztes láncszem, jellemzıen nincs a rendszerbe iktatva. Az eredetvizsgálati szolgáltatási piac szereplıi – versenyeztetés nélküli! – magas árakat és különleges jogokat élveznek 2011-ig. A versenyfelügyeleti eljárást követıen a Gazdasági Versenyhivatal több alkalommal véleményezett érdemi eredmény nélkül jogszabályokat, folytatott sikertelenül közbenjárást a verseny érdekében, amely során az eredetvizsgálat fennmaradása mellett a piac verseny elıtti megnyitását, a rendszer átláthatóságának növelését, illetve végsı soron a rendszer mőködésével kapcsolatos társadalmi költségek csökkenését szerette volna elérni. Lényeges döntések elıkészítésekor – például a kartellben kialakított árak igazgatási szolgáltatási díjakká tétele idején – elmaradt a GVH bevonása az államigazgatási egyeztetésbe. Más esetekben a GVH javaslatait érdemben nem vették figyelembe az állami szervezetek, s végeredményben olyan átalakuláson ment át a rendszer, amely miközben a túlszabályozottsága folyamatosan növekedett, a piacért vagy a piacon folyó versenyt sikerült folyamatosan mellızni. Összességében mindennek a következményeként a költségek, mind az állami kiadások, mind a közvetlen lakossági terhek egyre nınek. Legutóbb 2007-ben, az egyes igazgatási hatósági eljárások díjairól, illetve az adatszolgáltatásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjakról szóló belügyminiszteri rendeletek módosításáról készült IRM rendelet tervezet észrevételezése során fejtette ki a GVH, hogy a díjak 2007. májusi megemelését nem támogatja.(VP/0095/2007.) A GVH érvelése szerint a gépkocsik eredetiségvizsgálatának ésszerősége – a társadalmi költségráfordítást az eredményhez viszonyítva – erısen kétségbe vonható. A GVH álláspontja szerint az autólopások számának alakulása többféle társadalmi-gazdasági okra (különösen a külsı – balkáni háború, orosz, román és ukrán felvevı piacok – és belsı autópiaci, autófinanszírozási helyzet megváltozása) vezethetı vissza, és bár feltehetıen az eredetiségvizsgálatnak is van némi visszatartó ereje, számos más, kisebb társadalmi összköltséggel járó módszer is szóba jöhetne. Megjegyzésre került, hogy a GVH véleménye szerint további csökkenés e módszer tartós fennmaradása esetén nem várható, tekintettel arra, hogy a lopott autók egyrészt nem belföldön, hanem külföldön cserélnek gazdát, másrészt alkatrészként kerülnek értékesítésre, ezzel kikerülve a használt autó átírásához szükséges eredetiségvizsgálatot. A rendszer átgondolását tartja indokoltnak az is, hogy bár 2002. évtıl gyakorlatilag változatlan az autó lopások száma, azonban az ORFK nyilatkozata szerint maga a bőncselekmények indítéka változik, vagyis elıtérbe kerülnek a különféle csalási módszerek, mint például biztosítási csalás, lízingcsalás, amely megelızésére az eredetiségvizsgálat rendszere az ügy jellegébıl kifolyólag nem alkalmas. A 2007. márciusában megküldött tervezet magyarázat és indoklás nélkül érkezett, ezért nem látta a GVH bizonyítottnak a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjainak a rendeletben felsorolt mintegy 20 %-kal való emelésének szükségességét.39 A díjemelés ennek ellenére megvalósult. 39 A KEK KH a díjemeléssel kapcsolatban a Hivatal költségvetési gazdálkodására hívta fel a figyelmet. 2002-ben 14 milliárd költségvetési támogatást kaptak és 10-11 milliárd bevételi kötelezettségük volt, 2007-ben 7,5 milliárd költségvetési támogatás mellett 11,5 milliárd bevételi kötelezettségük volt. Ez idı alatt feladataik exponenciálisan növekedtek, és az inflációs hatás sem érvényesült soha a költségek, bevételek tervezésekor. 21 Az elızetes eredetiségellenırzés hatósági díjai40 29/2004. (VI. 16.) BM rendeletben megállapított 15/2007. (III. 13.) IRM rendelet – hatályos 2007. V. 1-tı41l Személygépkocsik elızetes eredetiségellenırzésének elvégzéséért fizetendı díjak a) kis kategória (1400 ccm hengerőrtartalomig) 14 300 17 000 b) közép kategória (1401-2000 ccm hengerőrtartalomig) 15 300 18 500 c) felsı 2001 ccm hengerőrtartalom felett 16 100 20 000 Motorkerékpárok elızetes eredetiségellenırzéséért fizetendı díjak a) 500 ccm hengerőrtartalomig 13 000 15 500 b) 500 ccm hengerőrtartalom felett 14 000 17 000 Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) elızetes eredetiségellenırzésért fizetendı díjak: 16600 20 000 Tehergépkocsik Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5 – 7,5 t-ig 17 600 21 000 Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól 18 600 22 000 Autóbusz Szállítható személyek száma 20 fıig 17 700 21 000 Szállítható személyek száma 20 fı felett 18 700 22 000 Mezıgazdasági vontató, lassú jármő 16 600 20 000 Pótkocsi Könnyő pótkocsi (lakókocsi) 13 000 16 000 Nehéz pótkocsi 14 500 17 500 Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott) 14 500 19 000 40 A 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet 3. számú melléklete alapján 41 Különösen szembeötlı a díjak aránytalansága, ha összevetünk néhány díjtételt. Míg az eredetvizsgálat legkisebb összege (kis motorkerékpár) is eléri 15 500 Ft-ot, az integrált vizsgálat díja pedig egységesen 7 200 Ft, addig a mőszaki vizsga díja a segédmotoros kerékpároknál 1 900 Ft, s egy személygépkocsinál 7 700 Ft, míg a környezetvédelmi felülvizsgálat díja egy hagyományos gépkocsinál 4 550 Ft. Az eredetvizsgálat legmagasabb összege 22 000 Ft, a mőszaki vizsgáé 11 800 Ft, a környezetvédelmi vizsgálaté pedig 11 600 Ft. 22 6. Következtetések Az állampolgárok számára az eredetiségvizsgálat díja az utóbbi években évente mintegy 8-10 milliárd Ft kiadást jelentett. Tekintettel arra, hogy minden vizsgálatnál esetileg 2 400 Ft az igazolás kiállítás hatósági díja, ezen felül 1 250 Ft az adatlekérdezés díjtétele is, így összesen éves szinten mintegy további 2 milliárd forintra tehetı adminisztrációs költségek felmerülésével is számolni kell. Összesen a tulajdonosváltozáshoz kötött eredetvizsgálat éves költségei 2008-ra már elérhetik a 14-15 milliárd forintot is, miközben tíz év alatt az autólopások száma évi 15-17.000-rıl minteg 7.500-ra csökkent. Még ha az évi tízezer gépkocsi lopás elmaradását teljes egészében az eredetvizsgálatnak tudnánk is be (ami egyébként nem volna helyes, hiszen a gépkocsi bőnözés piacának szőkülésében, módszereinek változásában más okok – különösen autófinanszírozás megváltozása, a törzskönyv bevezetése, a rendırség célzottabb aktivitása, felvevı piaci helyzet megváltozása – is közre játszhattak), az el nem lopott autók hipotetikus számára vetítve is – a jelenlegi díjtételek mellett – egyetlen autólopás ilyen módon történı megelızésének költsége immár eléri az 1,4-1,5 millió Ft-ot. Az eredetvizsgálati eljárásnak igaz hatóságilag megállapított díjszabása van, azonban nem feledhetı, hogy ezek a tarifák korábbi kartellben kialakult árak alapján lettek meghatározva, aminek eredményeként a korábbi árkartell hatásai továbbra is érvényesülnek. Versenyeztetési eljárás lefolytatására gyakorlatilag 1999. óta nem került sor – sem a 2004-es hatósági eljárássá tétel idején, sem pedig a késıbbi szerzıdés hosszabbítások idıpontjában. Ennek következtében a piac szereplıi miniszteri rendelettel megerısített magas árakat és – versenyeztetés nélküli – különleges jogokat élveznek 2011-ig. Ugyancsak versenyeztetés nélküli magas árak érvényesülnek a mőszaki vizsgába integrált vizsgálat esetén is. Míg egy személygépkocsi mőszaki vizsgájának alapdíja 7 700 Ft, addig az integrált vizsgálat – amely gyakorlatilag csupán adategyeztetést jelent – többletdíja 7 200 Ft. Az NKH által közzétett elsı adatok alapján42 – feltéve, hogy a kezdeti arányok nem módosultak érdemben – megállapítható, hogy ha a mintegy 15 000 autónak a „vizsgálati” többletköltsége43 több mint 100 milliós nagyságrendő összeg, s ha ebbıl csupán 22 volt a körözött, akkor egy körözött autónak az integrált vizsgálattal történt kiszőrése több, mint 5 millió (!!!) forintot tett ki. Az integrált vizsgálat bevezetésére való felkészülés, valamint a még eredetvizsgálaton át nem eset autók integrált vizsgálat keretében történı vizsgáztatása is mintegy 4-5 milliárd forintjába44 kerül a társadalomnak, nem számítva a Nemzeti Közlekedési Hatóság ezzel kapcsolatos külön ráfordításait. Az eredetiségvizsgálat rendszerét védık arra hivatkoznak, hogy éppen a módszernek köszönhetı a lopások számának csökkenése, és nem is helyes a lopott autók számának és az eredetvizsgálati ráfordításoknak az arányba állítása. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint azonban – nem vitatva azt, hogy a közvetett társadalmi hasznok sorában más elkerült költségekbıl (például lopási kockázat csökkenésével összefüggı esetlegesen alacsonyabb biztosítási díjak) származó hasznok is léteznek – az eredetvizsgálati kötelezettség után bekövetkezett lopáscsökkenést és a többlet ráfordításokat kell és lehet is egymással 42 Ld. 32. lábjegyzetben szereplı, az NHK által közzétett adatok alapján számítva. 43 A közúti jármővek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenırzésével, továbbá a gépjármőfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet szerint. 44 Ld. 31. lábjegyzet. 23 szembeállítani. Amit ezeknek a számoknak az összevetése mutat, abból csak az a következtetés adódik, hogy ilyen magas társadalmi költség felvállalására nincsen ésszerő, elfogadható indok. Kétségtelen tény, hogy az 1990-es évek közepének állapotaihoz képest az 1998-99-tıl alkalmazott számos intézkedés, valamint a gépjármő bőnözés gazdasági és társadalmi környezetének megváltozása csökkentette az autólopások számát, növelte a közbiztonságot, s a gépjármő adásvételek, s az ezzel kapcsolatos jogügyletek biztonságát. Nem vitatható az sem, hogy azok a befektetések, amelyek az elmúlt egy évtizedben történtek, ma már elvezettek egy viszonylagosan hitelesnek tekinthetı gépjármő adatbázis kialakulásához. Nem tudható azonban teljes bizonyossággal, hogy mely tényezınek mekkora hatása volt ennek az eredménynek a bekövetkezésében. Az általunk végzett – viszonylag durva – számítások azonban azt jelzik, hogy az állam folyamatosan jelentkezı, sok tényezı miatt megkérdıjelezhetı módon kialakított, túlzottan magas ráfordítással érte el ezt az eredményt. Az eredetiség ellenırzés valódi haszna az, hogy a gépjármővek azonosító adatai gyári eredeti állapotának ellenırzése, illetıleg összevetése a rendelkezésre álló adatbázisokkal megtörténik. Más gépjármő igazgatási ügyek intézése során az eljáró hatóságok jellemzıen csupán okiratok alapján járnak el. Ez azt jelenti, hogy az ügyintézés során az eljáró hatóság nem felelteti meg a jármővet, a kiállított okmányokkal és kiadott hatósági jelzésekkel. Az összevetés elmaradása nem csupán a tulajdonosváltozáskor eredményez kockázatnövekedést, de más közlekedésigazgatási eljárások esetén is. A Gazdasági Versenyhivatal véleménye szerint ilyen díjtételek és ráfordítások mellett mind az elkülönült, tulajdonosváltozáshoz kötıdı általános eredetvizsgálati kötelezettség, mind az integrált vizsgálati kötelezettség fenntartása, illetve azok mőködtetésének jelenlegi rendszerei erısen megkérdıjelezhetı megoldást jelentenek. Ilyen magas társadalmi költségek mellett – bizonyos elınyeik ellenére nem célszerő és nem hatékony, ezért – káros fenntartani ebben a formában ezeket az állami – sok elemében párhuzamos – rendszereket és ellenırzéseket. A Gazdasági Versenyhivatal érdemi rendszer szintő felülvizsgálatot, az állami rendszerek átláthatóságának, mőködési hatékonyságának jelentıs növelését, szükség esetén pedig deregulációt tart szükségesnek az eredetiség ellenırzés területén, mert a mai rendszer fenntartása a társadalom számára egyértelmően több költséggel jár, mint amekkora haszon származik belıle. Tekintettel arra, hogy a mőszaki és informatikai háttér, a vizsgálati technikák és az eljárások léteznek, és széles körben hozzáférhetıek, nem látjuk akadályát annak, hogy a jövıben ez a szolgáltatás – kisebb társadalmi ráfordítás mellett – valamilyen formában fennmaradjon. Valószínőnek tartjuk, hogy az állam által mőködtetett, illetve felügyelt közlekedésigazgatási funkciók integráció révén történı egyszerősítése, több igazgatási és szolgáltatási funkció egyesítése (a gépjármő azonosságának, mőszaki állapotának, a környezetvédelmi megfelelıségének, a tulajdonjogi tisztaságának „egyablakos” ellenırzése) is megoldást jelenthet a kapacitások jobb kihasználása, a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése érdekében, ami aztán megjelenhet az ezen szolgáltatások árainak érdemi csökkenésében is. A jelenleg rendelkezésre álló hálózat – melynek becsült nagysága összesen, figyelembe véve mind az eredetvizsgáló, mind a mőszaki vizsga végzésére kijelölt állomásokat már elérheti akár az 1200-1400 vizsgáló állomást is – kihasználtsága összességében valószínőleg túlságosan alacsony. Ez az eredetvizsgálati speciális eszköz- és személyi befektetések szempontjából önmagában is rossz kapacitáskihasználást valószínősít, ami növeli a társadalmi költségeket. Az integrált állomások elınye, hogy több funkcióra alkalmasak (adategyeztetés, valódiság ellenırzés, mőszaki vizsgáztatás, környezetvédelmi ellenırzés, ráadásul jellemzıen az 24 autószervizekhez kötıdnek). Ez potenciálisan lehetıvé teszi, hogy egy helyen lehessen többféle szolgáltatást igénybe venni, ezáltal az egységnyi ráfordítások csökkenthetıek. Az esetleges többfunkciós vizsgáló állomásokhoz telepített gépjármő azonosítás fenntartását is azonban érdemi rendszer- és díjfelülvizsgálatnak kell megelıznie. Ennek során indokolt többek között – két-három éves gyakorisággal versenyeztetéssel, vagy folyamatos technológia elismerési eljárási rend alkalmazásával – reális piaci áron biztosítani az elismert technológiákhoz történı hozzáférést a tényleges vizsgálatokat elvégzı állomások számára. Ugyancsak megoldás lehet egyetlen, a minimális eljárási követelményeket pontosan meghatározó technológiai eljárási rend állam által történı rendelkezésre bocsátása oly módon, hogy versenyeztetéssel vásárolja meg a használati jogot erre az állam, vagy amennyiben – például kartell miatt – versenyáron ehhez nem lehet hozzájutni, saját maga dolgoz ki ilyen eljárást. Mindegyik esetben fontos, hogy – nem megkerülhetı – jogi és eljárási garanciákat kell teremteni az állami szervek döntéseinek átláthatóságára, a technológia használat költségeinek minimalizálására. Valószínősíthetıen felesleges többletköltséget indukál a közbülsı vállalkozások rendszerbe illesztése is. Érdemesebbnek tőnik a hatóságnak közvetlenül az állomások tényleges mőködtetıivel szerzıdni mind az adatbázishoz való hozzáférés, mind a tevékenységek elszámolása tekintetében még akkor is, ha ez ellenırzési többlet terhet jelent a hatóságok számára. Tekintettel arra, hogy a mőszaki vizsgát végzı állomásokon a hatóság maga is folyamatos ellenırzést végez, illetve jelen van, ez a többletköltség nem valószínősíthetı számottevınek. Egy ilyen – feltételezhetıen olcsóbb, „egyablakos” – több igazgatási és ellenırzési funkciót (a gépjármő önazonossága, a mőszaki állapota, környezetvédelmi megfelelısége, tulajdonjogi tisztasága ellenırzése) egyesítı megoldás mellett az autó nyilvántartott és valós adatainak összevetése legalább minden alkalommal megtörténhetne, s külön igény esetén akár anélkül is. Bármelyik alternatíva esetén indokolt azonban olyan elızetes költség-haszon elemzés elvégzése, amely arra irányul, hogy a megelızésbıl – lopáscsökkenésbıl – származó haszon, összevetésre kerüljön a különféle rendszerek mőködtetésébıl származó összköltséggel. Amennyiben ugyanis az ellenırzési költségek még átláthatóság, s versenyeztetés mellett is magasabbak, mint a várhatóan bekövetkezı károk értéke, akkor ezeknek a módszereknek, rendszereknek a fenntartása gazdaságilag nem racionális, nem igazolható. Ebben az esetben társadalmilag kisebb ráfordítást jelentı rendszerek kialakításán érdemes dolgozni. Elképzelhetınek tartjuk végsı soron az eredetiség ellenırzési kötelezettség eltörlésével a szolgáltatás piaci alapokra helyezését akár annak árán is, hogy némi növekedés következik be az autólopások számában45. Az önkéntesség visszaállítása esetén az állampolgárok a használt gépkocsi vásárlásnál várhatóan nagyobb körültekintést tanúsítanának, illetve bizonytalanság esetén, a kockázat elkerülése érdekében továbbra is igénybe vennék – piaci alapon – a szolgáltatást. Valós igények indukálta kereslet esetén ugyanis nem kell félni attól, hogy a piac nem nyújtana ilyen szolgáltatást. Budapest, 2008. október 45 Durva becsléssel, évi 14-15 milliárd forint ráfordítás csökkenés esetén, 3 millió forintos átlagos eseti lopáskárral számolva, közel 5000-es lopásnövekedést lehetne úgy elviselni, hogy ne álljunk rosszabbul, mint jelenleg. 25 1. sz. melléklet Az elızetes eredetiségellenırzés jármőkategóriánként meghatározott maximált elszámoló ára (bruttó összeg) 2004. június 17-én megkötött szerzıdésben BRUTTÓ ÁR (BM Hivatal – Közremőködı) 2006. január 13-án a szerzıdés módosítása szerinti NETTÓ ÁR 2007. június 6- án a szerzıdés 3. módosítása szerinti NETTÓ ÁR 2007. júniusában érvényes ár a 2006. januári %-ában Személygépkocsik elızetes eredetiségellenırzésében történı közremőködésért a) kis kategória (1400 ccm hengerőrtartalomig) 11500 9200 10300 112% b) közép kategória (1401-2000 ccm hengerőrtartalomig) 12000 9600 10750 112% c) felsı 2001 ccm hengerőrtartalom felett 13000 10400 11650 112% Motorkerékpárok elızetes eredetiségellenırzésében történı közremőködésért a) 500 ccm hengerőrtartalomig 8000 6400 7150 112% b) 500 ccm hengerőrtartalom felett 10500 8400 9400 112% Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) elızetes eredetiségellenırzésében történı közremőködésért: 13500 10800 12100 112% Tehergépkocsik elızetes eredetiségellenırzésében történı közremőködésért Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5 – 7,5 t-ig 15000 12000 13400 112% Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól 16000 12800 14300 112% Autóbusz elızetes eredetiségellenırzésében történı közremőködésért Szállítható személyek száma 20 fıig 15500 12400 13850 112% Szállítható személyek száma 20 fı felett 15000 12000 13400 112% Mezıgazdasági vontató, lassú jármő elızetes eredetiségellenırzésében való közremőködésért 12500 10000 11200 112% Pótkocsi elızetes eredetiségellenırzésében történı közremőködésért 10500 8400 9400 112% 26 2. sz. melléklet Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által az üvegzseb törvény alapján 2007-ben, illetve 2008-ban nyilvánosságra hozott adatok szerint a nettó 5 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalások (Áht. 15/B. § (1) bek.) az eredetvizsgálatot érintıen a következıképpen alakultak46: Vállalkozás 2007 2008 METALELEKTRO MŐSZAKI FEJLESZTÕ, KER. ÉS SZOLG. KFT 1 230 427 260 1 041 679 680 TRANS HOLDING GROUP SZOLG ÉS MŐSZAKI SZAKÉRTÕ KFT 1 000 513 980 750 253 920 NJL IPARI ÉS KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT 704 216 280 552 478 800 IHG-INFO HOLDING GROUP NEMZETKÖZI INFORM. KER. ÉS SZOLG. RT 692 427 720 592 343 820 EURO MOBIL GÉPJÁRMŐ SZAKÉRTÕI ÁLLOMÁS KFT 373 047 540 355 197 480 MAGYAR AUTÓKLUB 28 034 940 16 233 420 POSTAAUTÓ TISZA ZRT 26 104 680 18 879 960 POSTAAUTÓ DUNA ZRT 8 707 440 6 213 060 METALL-ELEKTRONIC EXPORT-IMPORT KER. ÉS SZOLG.KFT 7 419 060 FEDOR VÁLLALKOZÁS KFT 6 217 860 6 645 120 ÖSSZES nettó 5 millió Ft feletti eredetvizsgálati szerzıdés: 4 077 116 760 3 339 925 260 ECLIPSE INFORMATIKAI RENDSZERHÁZ RT – eredetvizsgálati és származásellenırzés informatikai rendszer fejlesztése és kapcsolódó szolgáltatások 1 202 450 000 1 202 450 000 BM KÖZPONTI HIVATAL – EGYSZERI KIFIZETÉS 3 250 000 000 46 Forrás: http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/letoltes/uvegszebes_szerzodesek_2007_07_25.xls és http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/letoltes/uvegzseb_szerzodesek_2008.xls 27 3. sz. melléklet A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyilvánosságra hozott adatok szerint az eredetvizsgálati kifizetések a vizsgálat hatósági eljárássá tétel óta összesítve a következıképpen alakultak47 Elvégzett eredetvizsgálatok száma gépjármő típusonként 2008. augusztusi összesítés: 2004.07.01-tıl 2008.07.31-ig Összesítés 47Forrás:http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_elvegzet_eredetviz sgalatok_hu (Letöltés: 2008. szeptember 1.) 28 4. sz. melléklet 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról (a téma szempontjából lényeges rendelkezések) 2. § E törvény alkalmazása során 10. A jármő elızetes eredetiségvizsgálata: olyan hatósági eljárás, melynek célja a jármővek azonosító adatai és a jármő okmányok valódiságának megállapítása. 11. Származás-ellenırzési nyilvántartás: a külföldrıl belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt jármővek és azok tulajdonosai (üzemben tartói) adatainak, valamint a jármő származását igazoló okmányok adatainak és a származás-ellenırzés eredményének nyilvántartása. 12. Elızetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás: az elızetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált jármő megállapított mőszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmezı nevét és lakcímét, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó nyilvántartás. 3. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló hatósági jogkörrel rendelkezı központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) mőködteti. 4. § (1) A Hivatal feladat- és hatásköre: e) az f) pontban meghatározott közremőködık igénybevételével végzi a jármővek elızetes eredetiségvizsgálatát; f) ellenırzi a jármővek elızetes eredetiségvizsgálatában közremőködı vizsgáló állomások tevékenységét; 9/B. § (1) Az elızetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza: a) a kérelmezı nevét és lakcímét, b) a jármő okmányazonosítóját, illetve az okmány fajtájának megjelölését, c) a vizsgálónak a Hivatal által képzett jogosultságazonosítóját, d) az elıírások szerint mért és azonosított mőszaki és rögzített képi adatokat, e) az okmányok adattartalmának egyezıségére és eltérésére vonatkozó megállapításokat, f) az elızetes eredetiség-ellenırzés során megállapított minısítést, és az errıl kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát, g) a külön jogszabályban meghatározott minısítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézınek a Hivatal által képzett jogosultságazonosítóját, h) a jármő azonosító és mőszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját. (2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban szereplı adatokat az elızetes eredetiségvizsgálati eljárás során rögzítik. (3) Az (1) bekezdés h) pontjában szereplı adat a jármőnyilvántartásból kerül az eredetiségvizsgálati nyilvántartásba. (4) Az elızetes eredetiségvizsgálati eljárás során felvett adatokat a Hivatal ellenırzés céljából jogosult a jármőnyilvántartás adataival összevetni. 29 33/A. § (1) A jármő eredetiségének ellenırzésében közremőködıként a jogszabályban elıírt feltételek teljesítését követıen is csak az jogosult eljárni, aki a Hivatal által szervezett képzésen részt vett. (2) A jármő elızetes eredetiségvizsgálatában közremőködı a 9/B. § (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott adatokat felveszi, és informatikai úton továbbítja az elızetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásba. 35. § (5) A 2004. július 1-je elıtt elızetes eredetiségvizsgálatot végzı szakértıi állomások, amennyiben írásban vállalják, hogy 2004. szeptember 1-jéig biztosítják a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelést, tevékenységüket ezen határidıig a korábban alkalmazott technológiai rendben végezhetik. 42. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza c) a jármő elızetes eredetiségének ellenırzésében közremőködık képzésének, továbbképzésének és a vizsgáló állomások mőködési feltételeinek részletes szabályait, valamint az alkalmazható vizsgálati módszereket; d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjait, mértékét, megfizetésének módját és feltételeit. 30 5. sz. melléklet 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról Elızetes eredetiség ellenırzés 44. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban a jármő mőszaki eredetiségét a pályázat útján kiválasztott eredetiség vizsgáló vállalkozás és a vele szerzıdött eredetiség vizsgáló állomás (a továbbiakban: szakértıi állomás) vizsgálati szakvéleményével kell igazolni. (2) Az elızetes eredetiség ellenırzés a jármővek adatainak és a jármő okmányának vizsgálatára terjed ki. (3) A szakértıi állomás köteles a jármőazonosító adatokat - a külön jogszabályban meghatározott díj ellenében biztosított - nyilvántartásban is ellenırizni, valamint a szakvélemény kiadásáról és a vizsgálat eredményérıl nyilvántartást vezetni. A szerzıdési feltételek teljesítését, így különösen az adatellenırzési és nyilvántartási kötelezettséget, valamint a szakértıi állomás mőködésének személyi és tárgyi feltételeit (8. számú melléklet) a Hivatal ellenırzi. (4) A szakvéleményt a jármőkísérı lapra kell felvezetni, ami tartalmazza a jármő mőszaki adatait, az alkalmazott vizsgálati eljárás megnevezését, a vizsgálat eredményét és az esetlegesen észlelt elváltozások okát. (5) Az elızetes eredetiség ellenırzést el kell végezni: a) a külföldrıl behozott használt, továbbá nem a gyártótól, illetve márkakereskedıtıl közvetlenül beszerzett új jármő elsı forgalomba helyezésekor, b) a forgalomból végleg kivont jármővek ismételt forgalomba helyezésekor, c) a kivitel elıtt Magyarországon már forgalomba helyezett jármővek külföldre történı értékesítése miatt a jármő forgalomból történı kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor, d) a jármőben használt alváz és/vagy motor beépítésének nyilvántartásba vételekor, e) ha a közlekedési hatóság a jármő alváz- és/vagy motorszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel, f) a jármő - kivéve a lassú jármővet és a lassú jármő pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor. (6) A nyilvántartásba vételhez olyan szakvélemény fogadható el, amelynek kiállítása óta hatvan napnál több nem telt el. (7) A mőszaki eredetiség igazolása nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármő tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha annak jogalapja öröklés, gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, amikor az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz, illetve ha a jármő nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha polgári jogi szerzıdés teljesülésével a jármő tulajdonosává válhat. 31 8. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez Az elızetes eredetiség ellenırzés végzésének személyi és tárgyi feltételei, az eredetiség ellenırzés eredménye Az eredetiség ellenırzés személyi és tárgyi feltételei 1. Biztosítás A szakértıi állomásnak eredetiség ellenırzésre kötött felelısségbiztosítással kell rendelkeznie. 2. Személyi feltételek A szakértıi állomás: a) alkalmazottja részt vett eredetiség ellenırzés oktatáson, b) a vizsgálati technológiára és az ellenırzési módszerekre titoktartási kötelezettséget vállal, c) tulajdonosa, cégjegyzésre jogosult képviselıje, alkalmazottja bejegyzés nélküli hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik. 3. Telephely feltételek A szakértıi állomás: a) a megkövetelt vizsgálatnak megfelelıen kialakított, zárható és fizikai, elektronikus védelemmel ellátott helyiségekkel, a szigorú számadásos jármőkísérı lapok, bélyegzık biztonságos tárolására, felhasználására alkalmas feltételekkel rendelkezik, b) kulturált ügyfélfogadásra kialakított feltételekkel rendelkezik. 4. Informatikai feltételek A szakértıi állomás: a) a nyilvántartásban történı ellenırzéshez szükséges megfelelı számítástechnikai eszközökkel rendelkezik, b) az ellenırzés adatainak biztonságos továbbításához szükséges zárt hálózattal rendelkezik, c) nyilvántartása alkalmas arra, hogy a vizsgált jármővekre adott szakvélemény a jármő azonosító adatai alapján visszakereshetı legyen, d) technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenırzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetıleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelemrıl. 5. Adminisztratív feltételek Gondoskodik a jármőkísérı lap felhasználásának nyilvántartásáról és elszámolásáról. 32 6. Egyéb feltételek A szakértıi állomás: a) rendelkezik olyan, az autógyárak által kiadott adatbázissal, amely tartalmazza a magyarországi jármőállományt jellemzı jármőtípusok azonosító adatainak elhelyezésére és összetételére vonatkozó információkat, b) bármely idıpontban biztosítja a hatóság helyszíni ellenırzését, c) vállalja, hogy a jármőkísérı lap adatairól és a szakértıi vizsgálat eredményérıl elektronikus úton értesíti a Hivatalt, d) vállalja, hogy bőncselekményre utaló körülmények esetén értesíti a területileg illetékes rendırhatóságot. Az eredetiség-ellenırzés eredménye „A” minısítés A jármő alváz- és motorszáma sértetlen, külsı jogtalan beavatkozás nyoma nem látható. A jármőhöz tartozó okmány adatai a jármő azonosító adataival megegyeznek. „B” minısítés A jármő alváz- és motorszámában külsı erı hatására változás állt be, de külsı jogtalan beavatkozás kizárható. „C” minısítés A jármőhöz tartozó okmány adatai a jármő azonosító adataitól eltérnek, de az eltérés vélhetıen gyártási hiba vagy elírás (hatósági tévedés) eredménye. „b” minısítés A jármő azonosító adataiban külsı, jogtalan beavatkozás következtében elváltozás tapasztalható. „c” minısítés A jármőhöz tartozó valamely okmány vélhetıen hamis vagy meghamisították. 33 6. sz. melléklet 19/2006. (IV. 19.) GKM rendelet a közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: 1. § A közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 2. §-ának (4) bekezdése a következı f) ponttal egészül ki: (A rendelet alkalmazásában) "f) "integrált vizsgálat" a használt gépjármő és pótkocsi forgalomba helyezés elıtti vizsgálata, illetıleg idıszakos vizsgálata során elvégzett vizsgálat, amely kiterjed a jármő gyári azonosító jeleinek ellenırzésére, valamint mindezek adattartalmának és a jármőnyilvántartás1 adatainak összevetésére." 2. § Az ER. 10. §-ának (7) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: "(7) A használt gépjármő és pótkocsi forgalomba helyezés elıtti vizsgálata során integrált vizsgálatot is kell végezni." 3. § Az ER. 12. §-a a következı (14) (17) bekezdéssel egészül ki: "(14) Az idıszakos vizsgálat során a vizsgabiztos - a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gépjármő és a pótkocsi azonosító adatainak ellenırzését az 5. számú mellékletben meghatározott technológia alkalmazásával integrált vizsgálat keretében végzi. (15) Az integrált vizsgálat mellızésével - a jármőazonosítók szemrevételes ellenırzése mellett - végezhetı az idıszakos vizsgálat, ha a vizsgált jármővön már végeztek elızetes eredetiségvizsgálatot, illetıleg integrált vizsgálatot. Az elızetes eredetiségvizsgálat megtörténte a következı módokon igazolható: a) a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által kiállított, az elızetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozattal vagy hatósági bizonyítvánnyal, b) a jármőhöz kiállított - az elızetes eredetiségvizsgálat mellızésével történt kiadásra vonatkozó záradékot nem tartalmazó - törzskönyvvel, c) a forgalmi engedélybe bejegyzett 1998. január 1. napját követı forgalomba helyezési idıpont bejegyzéssel, illetıleg d) a forgalmi engedélybe bejegyzett 1999. július 12. napját követıen tulajdonjog megszerzési idıponttal. (16) A (14) bekezdésben meghatározott integrált vizsgálati kötelezettség hatálya alá tartozó jármő idıszakos mőszaki vizsgálata csak olyan vizsgáló állomáson végezhetı el, ahol biztosított az integrált vizsgálat 5. számú mellékletben meghatározott technológiája. (17) Az integrált vizsgálat eredményét az idıszakos vizsgálatról kiadott határozat tartalmazza." 34 5. számú melléklet a közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez A forgalomba helyezés elıtti és az idıszakos vizsgálat technológiája, a tárgyi feltételek és az ügyrend II. fejezet A forgalomba helyezés elıtti és az idıszakos vizsgálat általános technológiája 1. Az általános technológia 1.1. A forgalomba helyezés elıtti és az idıszakos vizsgálatok során az 1. számú táblázatban foglalt tárgyban és körben, illetıleg eszköz és módszer alkalmazásával kell ellenırizni, hogy a vizsgált jármő meghatározott jellemzıi megfelelnek-e a rendelet 10. és 12. §-ában foglalt követelményeknek. 1.2. A vizsgálatok során a jármő egyes mőszaki jellemzıire vonatkozó követelményeket az MR tartalmazza, azonban egyes - az 1. számú táblázatban meghatározott - esetekben a külön jogszabályokban foglalt elıírások teljesülését is vizsgálni kell. 1.3. Az egyes vizsgálati tárgyak és vizsgálati körök esetében az általánosan elıforduló hibákat, hiányosságokat a 2. számú táblázatban meghatározott minısítés szerint kell értékelni. 2. Meghatározások 2.1. A vizsgálati módszerek értelmezése 2.1.1. Szemrevételezés (közvetlen érzékelés): a vizsgált jármő meghatározott jellemzıjének, tulajdonságának, adatának ellenırzése közvetlen érzékeléssel (eszköz használata nélkül), amely történhet vizuálisan, hallás útján vagy tapintással, miközben a jármővet vagy annak szerkezeti egységét - szükség szerint - mőködtetik. 2.1.2. Mechanikai vizsgálat (mech. vizsg.): a vizsgálatot végzı személy a jármő egyes szerkezeti részeire a vizsgáló eszközzel erıhatást kifejtve (mozgatás, ütögetés, feszítés) a szerkezeti anyag, kötıelem vagy kapcsolódó szerkezeti elemek elmozdulását, szilárdságát megfigyeli. 2.1.3. Egyeztetés: a vizsgált jármőre vonatkozó valamely okmányban (engedély, mőbizonylat, igazolólap stb.) rögzített adat jellemzı összevetése a jármő vonatkozó adatával, jellemzıjével. 2.1.4. Próba: a vizsgált jármő egyes alkatrészeinek, felszerelésének, különleges felépítményének mőködése, a kezelı szervek által történt intenzív mőködtetése, valamint a felsorolt eszközökkel elıidézhetı üzemszerő körülmények közben az elıírt mőködıképesség, illetıleg mőszaki állapot ellenırzése. 2.1.5. Mérés: a vizsgált jármő tulajdonságainak, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jellemzıinek a meghatározott eszközzel (mérıeszközökkel) történı mérése, a jármő minısítésének megalapozására szolgáló mért érték dokumentálása. 2.1.6. Megfelelıség ellenırzése: a vizsgált jármő tulajdonságai, alkatrészei, felszerelései, különleges felépítménye jóváhagyottságának, minısítettségének, valamint a vonatkozó jogszabályban elıírt követelményeknek való megfelelıségének a megállapítása. 35 2.2. A jármővön feltárt hibák minısítése 2.2.1. A forgalomba helyezés elıtti és az idıszakos vizsgálat során „Hibá”-nak kell tekinteni a jármő (annak meghatározott részegysége vagy tulajdonsága) olyan jellemzıjét, amely tekintetében nem teljesíti az MR vagy egyéb jogszabály egyes kötelezı rendelkezését, illetıleg amely a jármő üzemeltetése során a jármő típusára jellemzı közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság lényeges romlásában nyilvánul meg. 2.2.2. A vizsgálat során a feltárt hibákat a 2. számú táblázatban foglalt minısítések alkalmazásával kell értékelni abból a szempontból, hogy a) a hiba a jármő közúti forgalomban való részvétele esetén közvetlen balesetveszélyt okozhat-e, vagyis a jármő a hiba miatt ALKALMATLAN a közúti forgalomban való biztonságos részvételre (minısítése: „A”), b) a hiba nem minısül az a) pontban írtak szerint közvetlen balesetveszélyt okozónak, azonban a hiba szakmőhelyben történı kijavíttatása szükséges ahhoz, hogy a jármő további tartós üzemeltetése során megırizze üzem- és forgalombiztonsági jellemzıit, vagyis a hiba a jármővet a közúti forgalomban való részvételre csak korlátozottan teszi alkalmassá (minısítése: „K”), 36 7. sz. melléklet 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet a közúti jármővek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenırzésével, továbbá a gépjármőfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról (2007. január 1-tıl hatályos szöveg. Az integrált vizsgálati díjra vonatkozó rész hatálybalépésének idıpontja 2006. VI. 23.) 1. számú melléklet a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelethez A közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján végzett hatósági tevékenységek díjai 4. A forgalomba helyezés elıtti és az idıszakos vizsgálat díja (alapdíj) 4.1. Segédmotoros kerékpár 1 900 4.2. Motorkerékpár, továbbá ennek pótkocsija 2 750 4.3. M1 kategóriájú jármő („személygépkocsi”), továbbá az M1 és N1 kategóriájú jármőhöz kapcsolható pótkocsi 7 700 4.4. N1 kategóriájú jármő („könnyő tehergépkocsi”) 8 500 4.5. N2, N3 kategóriájú jármővek („tehergépkocsik” és „vontatók”) és M2, M3 kategóriájú jármővek („autóbuszok”), továbbá ezek pótkocsijai 11 800 4.6. Mezıgazdasági vontató, lassú jármő, ezek pótkocsijai 6 150 5. Az egyes közúti jármőveken elvégzett vizsgálatok további díjai - a 4. pontban meghatározott díjon felül - (pótdíj) 5.1. A veszélyes anyagot/árut szállítójármő ADR Megállapodás szerinti jóváhagyási vizsgálata 5 800 5.2. Áru- és személyszállításra nem alkalmas különleges felépítményő jármő 1 700 5.3. Menetíróval (tachográf), illetıleg sebesség korlátozóval felszerelt jármő vizsgálata 5 800 5.4. Közúti gépjármő közforgalmú személyszállításra való alkalmassága megállapítása 950 5.5. Az emelt sebességgel való közlekedésre jogosult autóbuszok mőszaki alkalmasságának megállapítása 1 180 5.6. Összkerék hajtású jármő vizsgálatának díja - a kategóriájához tartozóan a 4. pontban meghatározott díj további - 50%-a 5.7. Kettınél több tengelyes jármő vizsgálatának díja - a kategóriájához tartozóan a 4. pontban meghatározott díj további - 50%-a 5.8. Alvázszám (azonosítási jelzés) hatósági beütés díja - a kategóriájához tartozóan a 4. pontban meghatározott díj további - 50%-a 5.9. Az engedélyezett átalakítást követı elsı idıszakos vizsgálat díja - a kategóriájához tartozóan a 4. pontban meghatározott díj további - 50%-a 5.10. Az integrált vizsgálat díja 7 200 37 II. Fejezet A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenırzésérıl szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) alapján a közlekedési hatóság és a felülvizsgáló szervezet által végzett tevékenységek díjai 2. A felülvizsgáló szervezet által végzett környezetvédelmi felülvizsgálat (SZJ 74.30) díja 2.1. Hagyományos kétütemő Otto-motoros és dízelmotoros gépkocsi (R. 9. számú melléklet 2.2.3. pont) 2.1.1. kétütemő (ideértve az R. 1. számú melléklet 1.8. pontja szerint 45 kóddal rendelkezı motorokat) 2 900 2.1.2. Dízelmotoros 5 400 2.2. Hagyományos Otto-motoros négyütemő gépkocsi (R. 9. számú melléklet 2.2.2. pont) 4 550 2.3. Csökkentett szennyezéső gépkocsi (R. 9. számú melléklet 2.2.1. pont) 5 400 2.4. Korszerő, környezetbarát gépkocsi (R. 9. számú melléklet 2.1. pont) 2.4.1. benzin- és dízelmotoros gépkocsi (ideértve az R. 1. számú melléklet 1.8. pontja szerint 55 kóddal rendelkezı motorokat) 6 100 2.4.2. benzinmotoros gépkocsi, amelyhez célmőszer (speciális fordulatszámmérı) szükséges 8 500 2.4.3. elektronikusan szabályozott befecskendezéső dízelmotoros 2.4.3.1. személygépkocsi, kisteherautó és kisbusz (megengedett legnagyobb össztömeg <= 3500 kg) 8 500 2.4.3.2. tehergépkocsi, vontató és autóbusz (megengedett legnagyobb össztömeg > 3500 kg) 11 600 38 8. sz. melléklet 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet a közúti jármővek elızetes eredetiségvizsgálatában közremőködık képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások mőködési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekrıl A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 42. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § A jármő elızetes eredetiségvizsgálati tevékenység ellátása során e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. Értelmezı rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) elızetes eredetiségvizsgálati módszer: az e rendelet 18. §-ában meghatározott Minısítı Bizottság által alkalmasnak minısített vizsgálati módszer, b) minısített vizsgálati módszerek listája: e rendelet mellékletében meghatározott, alkalmazható vizsgálati módszerek és azok tulajdonosainak megnevezése, c) vizsgálóállomás: olyan helyszín - a közremőködı által mőködtetett telephely -, amely alkalmas a jármő és a jármőokmányok elıírt adatainak hiteles felvételezésére, rögzítésére, valamint azoknak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) történı továbbítására, d) vizsgáló: az elızetes eredetiségvizsgálati tevékenységben való részvétel céljából a közremőködıvel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki a Hivatal által szervezett oktatásban részt vett, sikeres vizsgát tett és jogosultságot szerzett az e rendeletben elıírt vizsgálói tevékenység végzésére, e) adminisztrátor: az elızetes eredetiségvizsgálati tevékenységben való részvétel céljából a közremőködıvel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki a Hivatal által szervezett oktatásban részt vett, sikeres vizsgát tett és jogosultságot szerzett az e rendeletben elıírt adminisztratív tevékenység végzésére. Képzési feltételek 3. § (1) A vizsgálók és adminisztrátorok képzése alaptanfolyamon, továbbképzése továbbképzı tanfolyamon (a továbbiakban együtt: tanfolyam) történik. (2) A tanfolyamok szervezéséért, valamint a képzés és vizsgáztatás feltételeinek biztosításáért a Hivatal felelıs. (3) Az alaptanfolyamra a jelentkezés a Hivatalhoz benyújtott kérelemmel történik. (4) A vizsgálói és az adminisztrátori alaptanfolyamot végzett és eredményes vizsgát tett személy részére a Hivatal - az 1., illetıleg a 2. számú mellékletben meghatározott - tanúsítványt állít ki. 39 (5) A vizsgálói alaptanfolyamot végzett és eredményes vizsgát tett személy részére kiállított tanúsítvány adminisztrátori tevékenység végzésére is jogosít. (6) A tanfolyami képzés és az alaptanfolyamot követı vizsga térítésmentes. 4. § (1) A vizsgálói alaptanfolyamra jelentkezıkre vonatkozó feltételek: a) betöltött 18. életév, b) büntetlen elıélet, c) legalább „B” kategóriára érvényes vezetıi engedély, d) az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ), illetve az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint da) OSZJ-311-1, OKJ 52 5241 02 autószerelı, illetve technikus, db) OSZJ-311-2 autóvillamossági szerelı, illetve technikus, dc) OKJ 52 5241 01 autóelektronikai mőszerész, dd) OKJ 53 5241 01 gázautó-szerelı, de) OKJ 53 5441 05 közlekedésgépészeti technikus, közúti jármőgépész, df) OKJ 51 8917 05 katonai gépjármőszerelı, dg) OKJ 52 8917 05 katonai gépjármőtechnikus, dh) OKJ 51 8917 02 harcjármő-szerelı, di) OKJ 52 8917 02 harcjármő-technikus, dj) OKJ 33 5241 02 karosszérialakatos, vagy dk) a fentieknek megfelelı, legalább középfokú szakirányú végzettség. (2) A vizsgálói tanfolyami jelentkezéshez a jelentkezési lapon fel kell tüntetni a vezetıi engedély okmányazonosító jelét és kategória jelét, valamint csatolni kell a) a szakképesítést igazoló bizonyítvány hiteles másolatát, b) három hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt. 5. § (1) Az adminisztrátori alaptanfolyamra jelentkezıkre vonatkozó feltételek: a) betöltött 18. életév, b) büntetlen elıélet, c) középfokú végzettség. (2) Az adminisztrátori tanfolyami jelentkezéshez csatolni kell a) az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány hiteles másolatát, b) három hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt. 6. § (1) A képzéshez az oktatási anyagot és a felkészüléshez szükséges jegyzeteket a Hivatal biztosítja. (2) A képzési programot, a vizsgatételeket (írásbeli, szóbeli) a Hivatal állítja össze. 7. § (1) Az alaptanfolyamon elsajátított ismeretekrıl bizottság elıtt vizsgát kell tenni. Vizsgára az jelentkezhet, aki megfelel a vizsgára bocsátás 1. számú melléklet III. 1. alpontjában, illetve a 2. számú melléklet III. 1. alpontjában meghatározott feltételeknek. (2) A vizsgabizottság 3 fıbıl áll. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a Hivatal vezetıje az érintett szakterület köztisztviselıi közül jelöli ki. 40 (3) A vizsgabizottság elnökét és tagjait külön díjazás nem illeti meg. 8. § (1) A vizsgáról jegyzıkönyvet kell felvenni, melyet a Hivatalnál öt évig meg kell ırizni. (2) A vizsgálói alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) Az adminisztrátori alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. 9. § (1) A vizsgálói és az adminisztrátori vizsgával rendelkezık ötévenként legalább egy alkalommal kötelesek továbbképzı tanfolyamon részt venni. (2) A továbbképzı tanfolyamra a Hivatalnál kell jelentkezni. A Hivatal a továbbképzés idıpontjáról a jelentkezıt tájékoztatja. (3) A továbbképzéshez az oktatási anyagot és a felkészüléshez szükséges jegyzeteket a Hivatal biztosítja. (4) A továbbképzési programot a Hivatal állítja össze. (5) A továbbképzı tanfolyam elvégzésérıl a Hivatal igazolást állít ki. A közremőködı tevékenységének és a vizsgálóállomások mőködésének részletes szabályai 10. § (1) Az az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság alkalmas a hatósági eljárásban való közremőködésre, a) aki rendelkezik a 15. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelı vizsgálóállomással, b) akivel a 4. § (1) bekezdésében vagy a 20. § (2) bekezdésében elıírtaknak megfelelı személy munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) aki e tevékenységével összefüggésben felelısségbiztosítással rendelkezik. (2) Az elızetes eredetiségvizsgálatban közremőködıként az vehet részt, aki (amely) az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, és a tevékenység folytatására a Hivatal vele együttmőködési szerzıdést kötött. (3) A Hivatal köteles megszüntetni az együttmőködést azzal a közremőködıvel, aki az (1) bekezdésben foglalt alkalmassági feltételeknek a közremőködés során nem felel meg. A Hivatal az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel hiánya esetén akkor szünteti meg az együttmőködést, ha azt a felmerülésétıl számított 30 napon belül a közremőködı nem pótolja. 11. § (1) A közremőködı köteles az általa foglalkoztatott vizsgálót és adminisztrátort tevékenységük megkezdése elıtt a Hivatalnál bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállását igazoló okiratot, a tanfolyam sikeres elvégzését igazoló tanúsítvány másolatát, valamint a vizsgáló, illetıleg az adminisztrátor három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. (2) A Hivatal a vizsgálót és az adminisztrátort a tevékenységük végzéséhez szükséges, az informatikai rendszerhez hozzáférést biztosító egyedi jogosultságazonosítóval (a továbbiakban: jogosultság) látja el. 12. § (1) Az elızetes eredetiségvizsgálatra irányuló hatósági eljárásban vizsgálóként, illetve adminisztrátorként tevékenységet végezni csak a Hivatal által kiadott jogosultság birtokában lehet. A Hivatal a jogosultságokról listát vezet. 41 (2) A jogosultsági listában naprakészen rögzíteni kell: a) a közremőködı azonosító adatait, b) a vizsgálóállomás azonosító adatait, c) vizsgálói, illetıleg adminisztrátori besorolást, d) a vizsgálók, illetıleg adminisztrátorok azonosító kódját, e) a vizsgálók, illetıleg adminisztrátorok nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, f) a jogosultság felfüggesztésének tényét, g) a jogosultsági listából való törlést. (3) A jogosultsággal összefüggı adatok megváltozását a közremőködı közvetlenül, a vizsgáló és az adminisztrátor a közremőködın keresztül a változást követı három munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. (4) Amennyiben a közremőködı, a vizsgáló, illetıleg az adminisztrátor saját hibájából elmulasztotta a (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét, az érintett vizsgáló, illetıleg adminisztrátor jogosultságát a Hivatal a mulasztás pótlásáig felfüggesztheti. (5) Amennyiben a vizsgáló vagy az adminisztrátor ellen e tevékenységével összefüggésben elkövetett, a közélet tisztasága, a közbizalom, illetve vagyon elleni bőncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetıeljárás indul, a Hivatal annak jogerıs lezárásáig a jogosultságát felfüggeszti. (6) A Hivatal a 17. § (4) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben a közremőködı a rendelkezésre álló idın belül a hiányosságot nem szünteti meg, a hiányosság megszüntetéséig a közremőködıvel a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszonyban álló vizsgáló, illetve adminisztrátor jogosultságát felfüggeszti. (7) A Hivatal a jogosultság kiadása elıtt, valamint a jogosultság fennállása alatt ellenırzi, hogy a vizsgáló, illetıleg az adminisztrátor megfelel-e a 4. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmazási feltételeknek. 13. § A Hivatal a jogosultsági listából törli azt, a) aki azt kérelmezi, b) akirıl a Hivatal megállapítja az alkalmatlanságot, mert az e rendeletben foglalt szabályokat szándékosan megszegte, amennyiben az kihatott a vizsgálat eredményére, c) akinek a közremőködıvel fennálló munkaviszonya, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszőnt, d) akit bőncselekmény elkövetése miatt jogerısen elítéltek. 14. § (1) Akit a 13. § b) pontjában meghatározott ok miatt töröltek a jogosultsági nyilvántartásból, annak részére egy évig nem adható jogosultság. (2) Akit a 13. § d) pontjában meghatározott ok miatt töröltek a jogosultsági nyilvántartásból, annak részére nem adható jogosultság addig, amíg a büntetett elıélethez főzıdı hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A vizsgálóállomás mőködési feltételei 15. § (1) Az eredetiség megállapításával összefüggı közremőködıi tevékenység olyan vizsgálóállomáson végezhetı, ahol: 42 a) rendelkezésre állnak a forgalmi engedély adatainak, és a Kknyt. 9/B. § (1) bekezdés a)-d) és h) pontjaiban foglalt adatok hiteles felvételezését és megmásíthatatlan rögzítését, valamint a Hivatalhoz történı sérülésmentes továbbítását biztosító tárgyi, és az e rendeletben meghatározott személyi feltételek, b) a minısített vizsgálati módszerek listájában szereplı vizsgálati módszer kerül alkalmazásra, c) biztosított az a) pontban foglaltak alapján felvételezett adatok megmásíthatatlan rögzítéséhez és a Hivatalhoz történı sérülésmentes továbbításához szükséges közvetlen adattovábbítást lehetıvé tévı adatátviteli kapcsolat, d) biztosított, hogy a vizsgálóhelyiségbe (vizsgálat helyére) a vizsgálat tartama alatt illetéktelen személy ne léphessen be, e) biztosított, hogy a jármő vizsgálat során minden irányból vizsgálható. (2) A vizsgálóállomásnak rendelkeznie kell elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi rendszerrel. 16. § A közremőködı vizsgálóállomáson kívül csak úgy végezhet vizsgálatot, ha annak során a 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételek biztosítottak. Az elızetes eredetiségvizsgálat folyamata 17. § (1) A jármő elızetes eredetiségvizsgálata külön jogszabályban meghatározott, hivatalból vagy kérelemre induló hatósági eljárás. (2) A kérelem elıterjesztésének, átvételének, a jármő mőszaki adatai vizsgálóállomáson történı rögzítésének és azok elızetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) történı továbbításának rendjét a vizsgálóállomáson a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) Az elızetes eredetiségvizsgálat hatósági folyamatát, különösen a közremőködı tevékenysége során a valós adatok hiteles felvételezését, megmásíthatatlan rögzítését és azok elızetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásba történı sérülésmentes továbbítását, valamint a vizsgálók és adminisztrátorok tevékenységét a Hivatal rendszeresen és esetenként ellenırzi. Az ellenırzés eredményérıl a Hivatal írásban tájékoztatja a közremőködıt, illetıleg a vizsgáló, illetve az adminisztrátor tekintetében - amennyiben annak feltételei fennállnak - megteszi a 12-13. §-ban foglalt intézkedéseket. (4) Amennyiben az ellenırzés a közremőködı érdekkörében tár fel hiányosságot, a Hivatal azt írásban közli a közremőködıvel, aki köteles a hiányosságot haladéktalanul megszüntetni. Amennyiben a közremőködı a Hivatal felhívásának haladéktalanul vagy a felhívásban megjelölt idıpontig nem tesz eleget, a Hivatal a közremőködıvel történı együttmőködést a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti. Az alkalmazható elızetes eredetiségvizsgálati módszerek 18. § (1) Az elızetes eredetiségvizsgálati hatósági eljárás során kizárólag a 4. számú mellékletben szereplı vizsgálati módszerek alkalmazhatóak. (2) Új elızetes eredetiségvizsgálati módszer alkalmasságának megállapítása érdekében a Hivatal háromévenként pályázatot ír ki. 43 (3) A pályázatra beküldött módszerek alkalmasságáról a (4) bekezdés szerinti független Minısítı Bizottság dönt. A Minısítı Bizottság javaslatára a belügyminiszter az alkalmasnak talált vizsgálati módszert felveszi a minısített vizsgálati módszerek listájára. (4) A Minısítı Bizottság tagjait a belügyminiszter felkérésére a Rendırség, a Közlekedési Fıfelügyelet, a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Közlekedéstudományi Intézet jelöli ki. A Minısítı Bizottság mőködését ügyrendjében maga szabályozza. A Minısítı Bizottság független, döntését kizárólag szakmai szempontok szerint hozza meg. (5) A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó elızetesen, írásban tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy a pályázatra beküldött vizsgálati módszer listára kerülése esetén a vizsgálati módszert az azt választó közremőködık számára a közremőködıi tevékenység ellátásához hozzáférhetıvé és felhasználhatóvá teszi. A hozzáférés és felhasználás feltételeinek meghatározásakor a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. 19. § (1) A minısített vizsgálati módszerek listáján szereplı vizsgálati módszerek felülvizsgálatát és újraminısítését - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - ötévenként kell elvégezni. (2) A minısített vizsgálati módszer tulajdonosa a vizsgálati módszer újraminısítését kezdeményezheti, amennyiben annak továbbfejlesztésére, módosítására kerül sor. Az újraminısítésre irányuló kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. A továbbfejlesztett, módosított vizsgálati módszer abban az esetben alkalmazható, ha újraminısítése megtörtént, a Minısítı Bizottság alkalmasnak találta, és felkerült a minısített vizsgálati módszerek listájára. (3) Az újraminısítést a Minısítı Bizottság végzi, akinek javaslata alapján a belügyminiszter a vizsgálati módszert a listában szerepelteti vagy törli onnan. (4) Az (1) bekezdés szerinti újraminısítés idıpontját úgy kell meghatározni, hogy annak eredménye az (1) bekezdés szerinti határidı eltelte elıtt legalább 6 hónappal rendelkezésre álljon. Amennyiben a Minısítı Bizottság által feltárt hiányosságok pótolhatók, a Hivatal, a Minısítı Bizottság javaslatára, megfelelı idı kitőzésével a vizsgálati módszer tulajdonosát azok pótlására, kijavítására szólítja fel. A határidı elteltét követıen a Minısítı Bizottság a vizsgálati módszert ismét megvizsgálja és minısíti. Hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı harmadik napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor a Kknyt. 35. §-ának (5) bekezdése szerinti szakértıi állomásokon foglalkoztatott személyek az e rendeletben meghatározott vizsgálói, illetve adminisztrátori tanfolyam elvégzése, illetve vizsga letétele nélkül végezhetik tevékenységüket. (3) A (2) bekezdés szerinti személyek mentesülnek a 4. § (1) bekezdés d) pontjában rögzített személyi feltételek teljesítése alól. (4) Az Országos Rendır-fıkapitányság által kiírt, és 1997. december 16-án lezárult pályázaton megfelelınek minısített vizsgálati módszerek e rendelet hatálybalépésekor alkalmazott változatai a 18. § (3) bekezdés szerinti vizsgálati módszernek minısülnek. 44 4. számú melléklet a 20/2005. (IV. 12.) BM rendelethez Minısített vizsgálati módszerek listája Vizsgálati módszer megnevezése Tulajdonos / Szerzıi jog jogosult NJL-EV® NJL Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Vintest-M eredetiségvizsgálati technológia Metalelektro Mőszaki Fejlesztı Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1119 Budapest, Borszék köz 13. IHG-Tromf jármő- és okmány eredetiségvizsgáló technológia és képzési rendszer Info Holding Group Részvénytársaság 6000 Kecskemét, Dobó krt. 3. VINTEST-E EURO MOBIL G.SZ.Á. KFT. 1033 Budapest, Benedek E. u. 14. VIV (Vehicle Identity Verification) márkavédjeggyel védett ID-Trans Eredetiségvizsgáló és informatikai Rendszer Trans Holding Group Kft. 1205 Budapest, Kossuth Lajos u. 188-190. Kapcsolattartó: Torjákné Amberger Teréz |
| Módosítás dátuma: 2009. október 26. hétfő, 16:18 |
