Eredetiségvizsgálat - Amit tudni akart!

Az Európai Bíróság két hete tárgyalt a magyar regisztrációs adó közösségi joggal való összhangjának vizsgálatáról. Nádasdy Ákos egy Volkswagen Passat típusú használt gépkocsit hozott be Németországból Magyarországra, ami után az adót meg is fizette. Később a vámhatóság további összeget követelt tőle olyan jogszabályváltozásra hivatkozva, amely a kivetés napján lépett életbe. Nádasdy – aki egyébként egy gépjármű-vámoltatással foglalkozó cégnél dolgozik – vitatta az ismételt adókivetés jogosságát, ezért a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz fordult – kezdi a történetet Lampé Zoltán, a felperes ügyvédje. Az ügyét azonban a magyar bírónő el sem kezdte tárgyalni, mert úgy vélte, hogy a regisztrációs adó eleve ellentétes lehet a közösségi joggal, ezért inkább az Európai Bíróságtól kért előzetes döntést. Szerinte az importból származó használt autót sújtó regisztrációs adó összege – az akkor hatályos szabályozás szerint – nagyobb, mint az értékben vele megegyező belföldi használt autó úgynevezett maradványadó-tartalma, azaz a regisztrációs adóról szóló törvény (RAT) a használt autók piacán különbséget tesz a hazai és külföldi használt autók között. Az eltérés abból adódott, hogy a korábbi regadó figyelmen kívül hagyta a forgalmi értéket, azaz egy kalap alá vette a használt és az új autókat. A magyar bíróság arra vár választ európai felettesétől, hogy lehetséges-e egy olyan adó fenntartása, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a gépkocsi értékét, és a fizetendő adó összegét kizárólag annak műszaki tulajdonságai, valamint környezetvédelmi osztályba sorolása alapján határozza meg.
Az ügyhöz az Európai Bizottság is hozzászólt, amely a regadó kapcsán még tavaly októberben indított kötelezettségszegési eljárást a magyar állammal szemben, amelynek hatására idén januárban lépett életbe a módosított, ám továbbra is vitatott szabályozás. Ez már egy avultatási táblázatot is alkalmaz az adó kivetéséhez, ám a Magyar Gépjárműimportőrök Országos Egyesülete (MGOE) szerint annak értékei nem reálisak. A hatályos törvény egy 12 hónapos autónál például az adó 11 százalékát engedi el, ám a tényleges értékcsökkenés az MGOE szerint 25 százalék. A szervezet véleményéről tájékoztatta a bizottságot, amely közölte, hogy továbbra is folyik az eljárás a magyar állammal szemben. A pénzügyi tárca ennek részleteiről nem kívánta bővebben tájékoztatni lapunkat, tekintettel arra, hogy „bizalmas, belső kommunikációról” van szó.
A Nádasdy-ügy kapcsán a bizottság a tárgyaláson kijelentette: összeegyeztethetetlen az EK-szerződés 90. cikkével egy olyan gépjármű-regisztrációs rendszer alkalmazása, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az autó regisztráció napján érvényes tényleges értékét, s így a más tagállamból származó használt darabokra olyan mértékű adót vet ki, ami módszeresen meghaladja a nemzeti területen már regisztrált, hasonló használt gépjárművek értékébe beépülő adó maradványértékét. A magyar kormány álláspontja szerint ugyan a szabályozás uniókompatibilis, de a tárgyaláson már kérte az esetleges elmarasztaló ítélet időbeli hatályának megfontolását, mivel problémát okozhat a költségvetésnek a csaknem 30 milliárd forintos összeg – vagy egy része – visszafizetése. A főtanácsnok azonban azt hangsúlyozta, hogy hasonló ügyekben korábban (a kilencvenes években) már születtek elvi határozatok, azaz a magyar jogalkotónak volt lehetősége arra, hogy az uniós normáknak megfelelő szabályozást alakítson ki. Az Európai Bíróság egy hónap múlva terjeszti be indítványát az ítéletre vonatkozóan, ami Lampé szerint várhatóan elmarasztalja majd a magyar kormányt.

Az Európai Bizottság pár hete áldását adta arra, hogy a regisztrációs adó - lépésről lépésre - beolvadjon az éves üzemben tartási adóba, amelynek mértékét továbbra is a tagállam határozná meg (NAPI Gazdaság, 2006. május 23., 2. oldal). A későbbiekben a vásárló évenként elosztva, a súlyadóval együtt fizetné meg a több százezer, esetenként több millió forintos regisztrációs adót. Az új rendszer mellett szól, hogy egy autóra a tulajdonosnak nem kellene többször megfizetnie az adót (ez most gyakorta előfordul, ha valaki más uniós tagállamban vállal munkát és viszi magával az autóját is). A környezetvédelmi szempont is erősödne a közteher kivetésében: 2010-ben már az adó 50 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás mértékétől tennék függővé.

A kormányzati kiigazító intézkedéseket tartalmazó program nem tesz említést a regisztrációs adó megváltoztatásáról, abban csak a gépjárműadóra vonatkozóan találhatók információk. Ezek szerint a súly alapján történő fizetésről áttérnek a teljesítmény alapján történő adózásra. Ugyancsak a jövő évtől emelkedik a gépjárművek átírási illetéke. Ezen intézkedések együtt 9 milliárd forint többletbevételt jelentenek a következő évben.

Forrás: napigazdasag.hu