Eredetiségvizsgálat - Amit tudni akart! - Mi a teendő közlekedési baleset esetén?

Írta: Administrator

2006. augusztus 16. szerda, 02:00

Bármelyikünket érheti közlekedési baleset. A pánikot csökkentheti, valamint a későbbi kárrendezési ügyintézést megkönnyíti, ha tudjuk, mi a teendőnk egy ilyen szituációban. Mire számíthatunk, ha vita merül fel a másik féllel szemben? Milyen lehetőségünk van, amennyiben a károkozó ismeretlen, vagy például egy szarvas, netán rendőr?

1.) Mi a legelső teendő?

Közúti baleset esetén, álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ez állampolgári kötelességünk. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Akkor is érdemes hívni a rendőrséget, ha nincs személyi sérülés, de nagy az anyagi kár, vagy a felek másképp látják a történteket, ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk. Az érintettek kötelesek megvárni a rendőr érkezését, ezután a helyszínt csak az ő engedélyével hagyhatják el. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

2.) Mit mondjunk a mentősnek?

Telefonon több helyről is kérhetünk segítséget, melyek közül a legfontosabbak a mentők (104), a tűzoltók (105) és a rendőrség (107). Ezek a számok minden távbeszélő állomásról ingyenesen hívhatók. Mobilról a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-est hívni. Az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok. Ezek minden második kilométernél megtalálhatók, elég a telefonkagylót felemelni és a központ rögtön jelentkezik. Ha balesetnél sérültet látunk minden esetben hívjunk mentőt. Amit feltétlenül mondjuk a telefonban: a számot, amiről telefonálunk, a baleset pontos helyét (utca, házszám, közúton annak számát illetve a kilométerszelvényt, a legközelebbi település nevét). Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. a híd után 2 kilométerre), a sérültek számát, korát, nemét, az esetleges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes), a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.). Mindig várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések.

3.) Hogyan zajlik a helyszínelés?

Amennyiben rendőrt hívtunk, a baleset következtében kialakult helyzetet csak a sérült(ek) védelme és a forgalom biztonsága érdekében szabad megváltoztatni. Ha nincs személyi sérülés, az első és legfontosabb tennivalónk - akkor is, ha mi voltunk a hibásak -, hogy rögzítsük a nyomokat. A kiérkező rendőröktől ne várjunk igazságosztó szerepet. Személyi sérülés nélküli esetekben csupán kevésbé tapasztalt járőröket küldenek a helyszínre. Ha például a fővárosban történik a pléhkár, számíthatunk pár óra várakozásra, amíg kiérnek a rendőrök. Jegyezze fel a rendőrök és a rendőrautó adatait is, ha netán elhúzódik az ügy. A rendőr által elkészített feljegyzésekből, jegyzőkönyvről a helyszínen nem kaphatunk másolatot, ezekről az irodában hiteles másolatok készülnek. A szabálysértési törvény szerint az iratokból mind az elkövető mind a sértett kaphat illetékmentesen, büntetőeljárás esetén a gyanúsított és a védő ingyen kaphat, a sértett illetékkel, de nem azonnal, hanem 15 napos határidővel. Elkövetéstől számított hat hónapon belül meg kell indítani a büntetőeljárást, rossz hír, hogy a végső határidő 2 év, ami alatt le kell zárulnia az ügynek. Ezek csak irányadó számok, annyira bonyolult minden egyes ügy, hogy az 1999-es LXIX. szabálysértési törvényt kell felütni, amely rendelkezik a határidők és az azt megszakító tényezők fölött.

Ha a rendőr feljelentést tesz, az közokiratnak minősül, tehát a benne foglaltakat igazságként kell elfogadni és csak mint közokirat támadható meg a későbbiekben. Minden személyi sérüléssel járó esetben már valódi, tapasztalt helyszínelők végzik a nyomrögzítést a kötelező rendőri intézkedés keretein belül, ami alapján általában sokkal tisztább kép rajzolódik a bíróság elé, mint a járőrök rajzaiból. Amíg a helyszínelők meg nem érkeznek és engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására, nem szabad elmozdítani az autókat.

Ha a károkozó továbbhajt, feltétlenül hívjunk rendőrt. Kárunkat a saját biztosítónknál jelentsük be, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége fog megtéríteni, majd megfizettetni a vétkessel. A nagy flottával rendelkező cégeknek (BKV, Volán) általában saját helyszínelői is vannak, mégis jobb, ha rendőrt hívunk, mivel előfordulhat, hogy meg akarják győzni a károsultat saját igazukról. Ha rendőrautó is részese a balesetnek, akkor belügyi helyszínelők is jönnek, de erről később.

4.) Hogyan kell kitölteni a betétlapot?

Baleseti bejelentő

A baleseti bejelentő (régebben betétlap) egész Európában szabványos, sárga-kék színű nyomtatvány. Ha nincs kéznél, egy üres papírlapon is rögzíteni lehet a baleset körülményeit, valamint a résztvevők adatait (név, cím, rendszám, forgalmi száma, jogosítvány száma, biztosítási kötvény száma). Az európai baleseti bejelentő minden biztosítónál fellelhető. Javasolt a kocsiban tartani, mivel így kár esetén kéznél van. Hiánya (ki nem töltése) miatt a károkozó később meggondolhatja magát, és másképp adhatja elő a történteket, ami gátolhatja a kárrendezést. A baleseti bejelentő kitöltésekor nem szükséges a felek megegyezése, ellentétes kárleírások is közölhetők. Fontos tudni, hogy a baleseti bejelentő kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését. A baleset körülményeinek leírására szolgál, és gyorsítja a kárrendezést!

A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt (betétlap), mindkét jármű vezetőjének aláírásával igazolva az adatok valódiságát. A bejelentő helyes kitöltése a lelke az egész folyamatnak, ugyanis ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (és pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz. Ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről. Ha nincs komoly vita a koccanók között, ismertessük el a károkozó felelősségét írásban, mert utólag ezt nehéz behajtani, nélküle nem megy simán a kárrendezés. A balesetben résztvevő feleknek joguk van nem elismerni a felelősséget.

Ha van kéznél gép vagy telefon, készítsünk fényképet a baleset helyszínéről. Fotózzuk le az autók megállás utáni helyzetét. A lényeg, hogy jól látható legyen az autók egymáshoz és az úthoz viszonyított helyzete. Ugyanezért fontos, hogy tanúkat keressünk, és ha találtunk, jegyezzük fel az adataikat is.

A bejelentő kitöltése alkalmával a vezető személyére és a járműre vonatkozó adatokat a személyigazolvány, a forgalmi engedély, a jogosítvány és a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adataival ellenőrizni kell. Ezzel az esetleges későbbi vitákat és a valótlan adatok használatát előzhetjük meg.

Két jármű ütközésekor csak egy nyomtatványt kell kitölteni, három jármű esetén kettőt, és így tovább. A példányok szétválasztása után már ne módosítsuk az adatokat. Amennyiben járműszerelvény (például pótkocsis teherautó) is részese a balesetnek, ne csak a vontatmány, hanem a vontató rendszámát is jegyezzük fel, mert csak ebből lehet megállapítani az üzembentartót. Külföldi járművek esetén a felségjelzést is nézzük meg.

5.) Hol kell bejelenteni a kárt?

A balesetet a károsult és a károkozó is köteles - a baleseti bejelentő bemutatásával - a biztosítójánál 8 napon belül bejelenteni és köteles a biztosító által kért felvilágosítást megadni. A károsult 30 napon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. Ha a baleset okozója, akkor minden esetben juttassa el a baleseti bejelentő egy példányát a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához. Ha rendelkezik casco biztosítással, akkor ott is tegye meg kárbejelentését a kárrendezés mielőbbi lebonyolítása érdekében. Ha a balesetben vétlen volt, akkor a károkozó fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához kell fordulnia kárigénye érvényesítése végett. Ha a felelősség kérdésében a helyszínen nem tudtak megegyezni, akkor a károkozónak vélt fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához kell fordulnia. Ha a balesetben vétlen, de a helyszínen valami oknál fogva (rendőri intézkedés történt, személyi sérülés miatt, stb.) nem került sor egymás adatainak cseréjére, akkor forduljon a saját kötelező gépjármű felelősségbiztosítójához, ha pedig van casco biztosítása, akkor casco biztosítójához. Ha a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező gépjármű feleősségbiztosítás alapján kárigénye nem rendezhető (kivétel az esetleges személyi sérüléssel kapcsolatos kárigénye).

Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának (www.mabisz.hu) kell bejelenteni. A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A biztosítónak a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

Amennyiben a biztosított ezen kötelezettségeinek nem tett eleget és emiatt lényeges kérdések kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól. Amennyiben a rendőri intézkedést követően eljárás (vizsgálat) indul, akkor a vizsgálat lezárásáig (amely akár fél évet, de legrosszabb esetben két évet is igénybe vehet) kártérítésre nem számíthatunk. Lassítja a kárrendezés folyamatát, ha a vétkes autós nem együttműködő, nem veszi át a rendőrségi idézést, kijelentkezik állandó lakcíméről. Csak két sikertelen kézbesítés után emelkedik jogerőre a végzés, így a posta és a rendőrség lassú ügymenetét ki kell várnunk, csak ezután a tud velünk a biztosító foglalkozni.

6.) Mi történik, ha a vétkes nincs biztosítva?

Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles a Mabisznál bejelenteni. A Belügyminisztérium adatai alapján a negyedévente érvényes biztosítással nem rendelkező járművek száma 100-120 ezerre tehető, ami éves viszonylatban a magyarországi teljes járműállomány 7-8 százaléka. Biztosítás nélküli károkozó esetében egyébként a számlát a Mabisz fizeti, egy erre a célra létrehozott garanciaalapból. Ezt a kártalanítási számlát a piacon jelen lévő biztosító társaságok töltik fel piaci részesedésük arányában. Az év végére az alapnak nullszaldósra kell kijönnie. A számla évente 2,3-2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet jelent.

7.) Mi a teendő, ha külföldön történik a baj?

Lehetőleg kérjen rendőri intézkedést. Vannak olyan országok (pl. Horvátország, Románia), ahol minden balesetnél rendőri intézkedést kell kérni. Ne írjon alá, és a felelősség bizonyítására ne fogadjon el semmi olyan idegen nyelvű iratot, amelyet nem ért vagy nem tud lefordítani. Töltse ki a másik féllel közösen az európai baleseti bejelentőt, és ennek egyik példányát őrizze meg. Tisztázza, hogy a másik félnek van-e és ha igen, melyik biztosítónál érvényes biztosítása, jegyezze fel kötvényszámát. Ha a hatósági eljárás súlyosan sérti érdekeit, kérjen segítséget a nagykövetségtől vagy a konzuli szolgálattól. Ha ön a károkozó, jegyezze fel a károsult adatait, illetve adja meg a saját személyi adatait a másik félnek. Ha ön a károsult, feltétlenül jegyezze fel a másik fél személyi és biztosítási adatait. Hazaérkezése után jelentse a kárt 8 napon belül a saját biztosítójánál. Az ott megszerzett a datok később a kárrendezést nagymértékben gyorsíthatják.

Ugyancsak célszerű még a kárbejelentést megelőzően akár a Mabisznál, akár valamely biztosítónál érdeklődni aziránt, hogy az ismert külföldi felelősségbiztosító rendelkezik-e a Magyarországon okozott károk rendezésére felkért ún. levelezővel. Ha igen, a kárt ennél a biztosítónál vagy az általa megnevezett, a biztosítók részére kárrendezési tevékenységet végző szervezetnél kell bejelenteni. Ebben az esetben a külföldi felelősségbiztosító nevében eljárva ez a szervezet végzi a teljes kárrendezést. Ha a külföldi biztosító nem rendelkezik levelezővel, a kárfelvétel és a kárszámítás elvégzése, valamint a kárrendezéshez szükséges egyéb iratok összegyűjtését követően a káriratokat kárrendezés céljából a Mabiszhoz továbbítják.

Amennyiben az okozó jármű valamely EU-tagországból származik, akkor biztosítójának kötelessége megbízni egy kárrendezési megbízottat, aki hazánkban képviseli a biztosítót, biztosítottjai által okozott kárügyekben. Amennyiben a kárt külföldön nem EU-tagállam biztosítójánál biztosított gépjárművel okozták (pl. román, horvát, szerb stb. forgalmi rendszámú gépjárművek), akkor a saját biztosítónktól kérhető szívességi kárfelvételen túl a kárrendezésre csak közvetlenül az okozó román, horvát stb. forgalmi rendszámú gépjármű felelősségbiztosítója illetékes, a kárigényeket közvetlenül ennél a biztosítónál kell érvényesíteni.

Ha a kárt harmadik külföldi országban okozták (pl. román forgalmi rendszámú gépjárművel Ausztriában okozott kár), akkor a baleset helye szerinti ország gépjármű-biztosítási szövetségével kell először felvenni a kapcsolatot, megadva a résztvevők adatait és kérve, hogy a szövetség a további kárrendezés érdekében közölje az okozó biztosítójának a levelező partnerét (amelyik értelemszerűen a baleset helye szerinti országban lesz). Ezt követően a kárigényeket a levelező partnerhez be lehet nyújtani.

8.) Hogyan zajlik a kárrendezés?

A kárbejelentés után a biztosító kárszakértője elvégzi a kárfelvételt. Az összes sérülés rögzítését követően ellenőrzik, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Amennyiben a gépjármű gazdaságosan javítható, elkezdődhet a javítása. Ez esetben a kárrendezés a biztosított választásának megfelelően történhet a biztosító saját kalkulációja alapján, illetve javítási számla alapján. Amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett totálkár rendezésre kerül sor. Ez esetben a kártérítési összeg alapja a káridőponti érték és a maradványérték különbözete. A kártérítési összeg kifizetése csak a tulajdonosnak vagy az általa szabályosan meghatalmazott személynek, javítónak történhet. Amennyiben a gépjárművet tulajdonjog korlátozás terheli (az autó lízingelt, vagy hitelre vásárolták), akkor a jogfenntartótól kell a kártérítés felvételére szóló engedményező nyilatkozatot beszerezni.

Ha az ügy egyértelmű, akkor rövidesen javításhoz vagy némi pénzhez jut a kárvallott, enyhítendő a kárát. Használt autón esett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes árát, annak a használat során bekövetkezett amortizációját a biztosítottnak kell állnia. Például: ha egy 100 ezer kilométerenként cserére szoruló alkatrész a nyolcvanezredik kilométeren sérül meg, abban az esetben a 80 százalékon megállapított avulást a biztosított fizeti, a biztosító pedig a maradék 20 százalékot. A sérült, majd helyreállított autó forgalmi értékében bekövetkezett értékcsökkenést csak kötelező biztosítás esetén fizeti a biztosító.

Az is előfordulhat, hogy a biztosító nem fogadja el a baleset körülményeit valósnak. Ilyenkor a műszakilag nem azonosítható kategóriába sorolják a kárt, tehát nem látják bizonyítottnak, hogy a gépkocsik akkor és úgy érintkeztek, ahogy azt a felek elmondták. Biztosítási csalást sejtenek. Magyarországon nincs független biztosítói kárszakértői gyakorlat, így néhány ritka kivételtől eltekintve a biztosítók csak a saját kárszakértőik véleményét veszik alapul egy ilyen döntés meghozatalakor. Ilyenkor érdemes ügyvédet fogadni, a Magyar Autóklubhoz fordulni vagy felkeresni autós jogvédő irodákat, például a DAS-t.

9.) Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk?

A későbbi ügyintézést gyorsítása és saját jól felfogott érdekünkben hívjunk rendőrt. Elsődlegesen azt kell megállapítania a rendőrnek, hogy történt-e szabályszegés. Ha sem szabálysértés, sem bűncselekmény gyanúja nem merül fel, jelentésben rögzíti a tényeket. Ebben az esetben további eljárás nem folyik. A jelentés lehet alapja az állampolgári igény polgári peres követelésé érvényesítésének, ha a sértett a vadgazdasággal nem jut dűlőre. Általában ez szokott történni, hisz már nincs érvényben az a jogszabály (hatályon kívül helyezte a 30/1997 FM-rendelet), ami felelőssé teszi a vadgazdaság tulajdonosát a vad által okozott balesetért.

A vadveszélyre figyelmeztető csak figyelmeztet, arra, hogy itt várható vad hirtelen felbukkanása. Azért mert tábla van, nem jelenti azt, hogy a balesetért a gépjármű vezetője a felelős. Ha a helyszíni vizsgálat azt állapítja meg, hogy körültekintőbb vezetéssel a karambol elkerülhető lett volna, akkor szemlét folytatnak le a felelősség megállapításához. Rendőrt hívni nem kötelező, de célszerű és elvárt, hisz vagy az autónkban, vagy a természetben kár keletkezett. Ezt kötelesek vagyunk megtéríteni, az elütött állatot pedig le kell adnunk a vadgazdaságnál. Gazdátlan ebnél nincs akit perelni, ilyenkor az autós gondban van. A biztosító is csak akkor fizet, ha van egy kárt okozó, akitől követelheti a pénzét. Meg kell vizsgálni, hogy a kárt okozó esemény mögött van-e olyan biztosítás, ami alapján kára rendezhető. Ilyenek pl.: az autó elé kiugró kutya/disznó gazdájának érvényes felelősségbiztosítása. Ezekben az esetekben a kár okozójának (vagy tulajdonosának) felelősségbiztosítójához kell fordulni a kárigénnyel. Felelősségbiztosítás hiányában forduljon saját gépjármű felelősségbiztosítójához, és kérjen szívességi kárfelvételt. Ez alapján benyújthatja polgári jogi igényét a kár okozójával (vagy tulajdonosával) szemben.

10.) Mi lesz a roncsokkal?

A rendőrség nem engedheti meg, hogy őrizetlenül maradjanak a csomagok, értékek, roncsok. Ha elszállítják a sérültet és nem marad senki hozzátartozó, akinek az értékeket vagy a gépkocsit át tudják adni, akkor a rendőrség köteles gondoskodni a sérült jármű elszállításról, megőrzéséről. Ha autómentőt kell hívni, akkor a szállítás költségei a sértettet illetik meg, amelyet majd a biztosító természetesen megtérít. Ha a rendőrségnek további vizsgálatokhoz szüksége van a roncsokra, akkor a szállítás és tárolás díjtalan. Erről leltár készül, és később a tulajdonosnak vagy a hozzátartozónak visszaadják.

11.) Ki fizeti a villanyoszlopot?

Ha nagy (tömeges) baleset történik, akkor a rendőrség értesíti a közút kezelőjét, akiknek a helyszínelői szintén kiérkeznek, hogy a rendőrségtől függetlenül felmérjék a károkat. Az okozott kárt (villanyoszlop, közlekedési tábla, szalagkorlát) mindenképpen meg kell térítenie a felelősnek. A közút kezelője fogja érvényesíteni a kárát bírósági úton vagy felszólítással.

Ha egyedül okozunk kárt, akkor is kötelességünk bejelenteni a balesetet és megtéríteni a kárt. Bejelentési kötelezettségünk már csak azért is van, mert egy közlekedési tábla hiánya adott esetben súlyos balesetet okozhat, és ekkor már gondatlanságunkkal komoly bűncselekményt követünk el.

12.) Karambol rendőrautóval, diplomatával.

Ugyanaz az eljárás, mint a civil járművek esetében, annyi különbséggel, hogy az esetben részes rendőrnek jelentési kötelezettsége van, tehát a helyszínen egy elöljárójának jelentenie kell az eset körülményeit. Ilyenkor mindig szemlét folytatnak le a pártatlanság miatt. Ugyanez történik a honvédség járműveivel. A politikusok és diplomaták esetében annyiban más a helyzet, hogy nekik a rendőr kiérkezése után nem kötelességük a helyszínen maradniuk, a diplomatáknak, akiket a magyar joghatóság nem vonhat felelősségre, például kötelesek igazolniuk magukat, aztán távozhatnak, bármennyire is súlyos a helyzet.

A kérdések megválaszolásában segítségünkre volt Hazugáné Angyal Krisztina rendőr alezredes (ORFK közlekedésrendészeti osztály).

Forrás: hvg.hu

Módosítás dátuma: 2008. november 30. vasárnap, 07:06